Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozón helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov

Egy nap, és lejár az utolsó orosz-amerikai atomkorlátozó szerződés

Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak egyébként is felemás volt a viszonya az eddig érvényben volt rendszerrel.

A Hvg.hu arról ír, február 5-én éjfélkor lejár az utolsó, orosz és amerikai atomfegyver-korlátozó egyezmény (Új Start).

A szerződés lejártával négy évtized után először maradhat fegyverzetkorlátozási szerződés nélkül a két hatalom, amelyek együtt a nukleáris robbanófejek közel 90 százalékával rendelkezhetnek.

A megállapodást 2010-ben Prágában írta alá Barack Obama és Dmitrij Medvegyev, ők álltak akkor a két ország élén. Ez a papír helyettesítette az előző évvel lejárt Start egyezményt, amely 1991 óta volt érvényben idősebb George Bush és Mihail Gorbacsov akaratából.

Az 1994-ben életbe lépett Start–I a legjelentősebb leszerelési megállapodás volt, amely a végrehajtásának 2001-es befejezésével a stratégiai nukleáris fegyverek mintegy négyötödét vonta ki. Az Új Startot Donald Trump az első mandátuma idején nem volt hajlandó meghosszabbítani, ezt Joe Biden tette meg 2021-ben, ez az ötéves időszak jár most le.

A szerződés kategóriánként korlátozta a különböző hordozókat és a készenlétben álló robbanófejek számát, valamint jól működő kölcsönös ellenőrzési és egyeztetési mechanizmusokat létesített. Utóbbiak végrehajtását 2023 februárjában Oroszország felfüggesztette, de a szerződésből nem lépett ki.

Donald Trump többször beszélt róla már, hogy a nukleáris robbanófejei számát ezerre duplázni igyekvő Kína nélkül nem akar hosszabbítást, de majd „egy jobbat” azért kötne.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×