Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozón helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov

Egy nap, és lejár az utolsó orosz-amerikai atomkorlátozó szerződés

Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak egyébként is felemás volt a viszonya az eddig érvényben volt rendszerrel.

A Hvg.hu arról ír, február 5-én éjfélkor lejár az utolsó, orosz és amerikai atomfegyver-korlátozó egyezmény (Új Start).

A szerződés lejártával négy évtized után először maradhat fegyverzetkorlátozási szerződés nélkül a két hatalom, amelyek együtt a nukleáris robbanófejek közel 90 százalékával rendelkezhetnek.

A megállapodást 2010-ben Prágában írta alá Barack Obama és Dmitrij Medvegyev, ők álltak akkor a két ország élén. Ez a papír helyettesítette az előző évvel lejárt Start egyezményt, amely 1991 óta volt érvényben idősebb George Bush és Mihail Gorbacsov akaratából.

Az 1994-ben életbe lépett Start–I a legjelentősebb leszerelési megállapodás volt, amely a végrehajtásának 2001-es befejezésével a stratégiai nukleáris fegyverek mintegy négyötödét vonta ki. Az Új Startot Donald Trump az első mandátuma idején nem volt hajlandó meghosszabbítani, ezt Joe Biden tette meg 2021-ben, ez az ötéves időszak jár most le.

A szerződés kategóriánként korlátozta a különböző hordozókat és a készenlétben álló robbanófejek számát, valamint jól működő kölcsönös ellenőrzési és egyeztetési mechanizmusokat létesített. Utóbbiak végrehajtását 2023 februárjában Oroszország felfüggesztette, de a szerződésből nem lépett ki.

Donald Trump többször beszélt róla már, hogy a nukleáris robbanófejei számát ezerre duplázni igyekvő Kína nélkül nem akar hosszabbítást, de majd „egy jobbat” azért kötne.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×