Feledy Botond az InfoRádiónak emlékeztetett arra, a költségvetési tárgyalások mindig is nehezek voltak, de a mostanihoz hasonló nyílt politikai vétóra még nem került sor. Ráadásul a szóban forgó költségvetés minden korábbinál nagyobb összeggel rendelkezik, csaknem a duplája annak, amiről eddig az EU tanúbizonyságot tett. Mindehhez a saját forrásait kellene növelnie, ezt a lendületet viszont csak egyhangúlag lehetne elfogadni, és ez az, amit részben – a költségvetés mellett – a lengyel és a magyar vétó érintett a tagországok uniós nagyköveteinek brüsszeli tanácskozásán.

A Brüsszelben állomásozó nagykövetek politikai mandátummal rendelkeznek, ilyen formán a saját kormányaikat képviselik, tehát csak azt hajtották végre, amit kértek tőlük, így nem volt nagy megvitatása a kérdésnek, inkább csak formális szavazás történt – magyarázta a külpolitikai elemző, megjegyezve, a fölöttük álló állam- és kormányfők tanácsa egyébként csütörtökön fog telefonkonferencia keretében egyeztetni, eredetileg Covid-témakörben, de ezek után várhatóan a költségvetés is szóba fog kerülni.

Sarkítva a kérdést, tehát

politikai állásfoglalás történt, mintsem egy uniós döntés.

Úgy is mondható, hogy mindez a német elnökség közvélemény-kutatása volt arról, hogy ki hol áll politikailag a „történetben”. Magyarán

a jogi vétó még hátravan, amennyiben eljut addig a tárgyalás.

De pont ezért működik így az Európai Unió, hogy amikor már a politikai véleményeket mindenki kiteszi az asztalra, akkor még egy lélegzetvételnyi idő legyen arra, hogy további egyeztetések történhessenek, ha szükség van rájuk, ami jelen esetben azonnal meg is kezdődött. „Ahogy világossá vált, hogy Budapest és Varsó nemcsak blöffölt, elindultak a tárgyalások, hogy miként lehet a helyzetet feloldani, akár velük tárgyalva, akár más utakon.”

Feledy Botond szavai szerint több forgatókönyvet is mérlegelhetnek, köztük azt is, hogy vajon Varsó és Budapest „leszalámizható-e”, hogy el lehet-e mozdítani valamelyiket, és akkor a magára maradó esetében könnyebbé válhat a helyzet. A brüsszeli folyosókon egyébként

egyértelműen Magyarországot tekintik nehezebben meggyőzhetőnek.

De felmerülhet továbbá az is, hogy jogtechnikailag kiemeljék a helyreállítási alapot a költségvetésből, amire Orbán Viktor legutóbb októberben tett utalást, ami mintegy 16 milliárd euró potenciális elvesztését jelentené Magyarország számára. Illetve az európai uniós költségvetésnek van egy „továbbélési” lehetősége arra az esetre, ha nincsen megegyezés, de Magyarország ezzel is 2,5–3 milliárd eurót bukna, ha ez valósulna meg 2021-ben.

Összegezve, mindenki nagyon komoly vesztese lehet az ügynek, így most az a kérdés, hogy az Európai Tanács képes lesz-e a héten valamiféle olyan politikai kompromisszumra, amire aztán majd az Európai Parlament is rábólint, miután valamennyi országnak és intézményi szereplőnek is a változáshoz hozzá kell járulnia, ami azért tűnik nagyon nagy kihívásnak, mert az egész csomag összerakása bő két évig húzódott.

A szakértő szerint, ha a héten lezárulna a vita, akkor lenne arra esély, hogy a költségvetés ne csússzon, és bár nem kizárt, de ennek most kisebb valószínűségét látja. Az, hogy az Európai Unió a pénzpiacoktól forrásokhoz jusson, és ezt hitelként, vagy más formában a tagállamok számára bocsássa, ezt eredetileg január 1-től indították volna. És miután „minden nap számít”, így a gazdasági nehézségekkel küzdő tagállamok nagyon rosszul járhatnak a késéssel, ami ezt az új pénzügyi finanszírozási mechanizmust illeti.