Infostart.hu
eur:
362.69
usd:
316.98
bux:
142071.93
2026. július 16. csütörtök Valter
Ládiné Szabó Tünde pedagógus távoktatásban tanít a 4. E osztály tanulóinak az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézetében 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Így fogadják a pedagógusok az újbóli digitális átállást

Az iskoláknak nagyobb döntési szabadságot hagyott volna, de alapvetően egyetért a meghozott intézkedésekkel, miszerint a középiskolákban és az egyetemeken áttérnek a digitális oktatásra – mondta az InfoRádiónak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. A Pedagógusok Szakszervezete szerint szélesebb körben kellene kiterjeszteni a digitális oktatást.

Szerdától a középiskolákban és az egyetemeken áttérnek a digitális oktatásra, a kollégiumokat bezárják, azonban az óvodákban és az általános iskolákban zavartalanul folyik tovább a megszokott oktatás – jelentette be Orbán Viktor kormányfő hétfőn.

Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfői tájékoztatóján azt mondta: az operatív törzs jelenleg 86 óvodában és 11 iskolában rendelt el rendkívüli szünetet. Előbbiek vonatkozásában országosan mindez 3 százalékot jelent, míg utóbbi esetében 0,4 százalékot.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke alapvetően egyetért a meghozott intézkedésekkel, de

az iskoláknak nagyobb döntési szabadságot hagyott volna.

Szerinte olyan intézkedést, ami minden egyes képzési típus minden korosztálynak egyöntetű helyeslésére találna, és hatékony is lenne a védekezés szempontjából, nehezen lehetne találni. A szerdától várható átállás ugyanakkor nem volt váratlan, hiszen jó ideje ismertek azok a polémiák, amelyek azt pedzegették, hogy hogyan lehetne esetleg kevesebb diákot iskolába járatni a mostani időszakban. Ebből kiindulva pedig egyetlen komolyabb korosztály jöhetett szóba: a középiskolások – tette hozzá Horváth Péter. Hiszen egyfelől közülük többen veszik igénybe a közösségi közlekedés eszközeit, másrészt a fiatalabb korosztályok esetében problémát okozna a szülői felügyelet kérdése.

Nagy kérdés viszont, hogy mi lesz az őszi szóbeli érettségivel. Tudniillik az írásbeliken sokan voltak, akik nem tudtak részt venni a karantén miatt, ezért jó volna, ha számukra megmaradna ennek a lehetősége, hogy a szóbelik során sikeres vizsgát tehessenek. Horváth Péter, mint a Révai Miklós Gimnázium igazgatója úgy látja,

a 12.-es évfolyamosok „kicsit el vannak keseredve”, hiszen komoly feladatok előtt állnak.

Ezért ő jobban örült volna annak, ha az iskolák helyi lehetőségeket kaptak volna arra, hogy milyen módon szervezik át az oktatásukat, de jelen pillanatban a jogszabály erre nem ad lehetőséget, így emellett kell megpróbálni maximálisan támogatni és segíteni a tanulmányokat.

Miután az egyes terülteken más és más a fertőzöttség aránya, ráadásul vannak iskolák, ahol maga az épület kialakítása is lehetőséget kínálna a diákok biztonságos elkülönítésére, szerinte eltérő megoldásokkal is lehetne védekezni a vírus ellen. Horváth Péter mindenesetre reméli, hogy lesz arra lehetőség, hasonlóan a tavaszi időszakhoz, néhány diákokkal időről időre személyes, felzárkóztató konzultációkra is sor kerülhessen, hiszen nem mindenki tudja egyformán elsajátítani önállóan a tananyagot. Ráadásul

ez a fajta „magára hagyó” modell bizonyos intézmények esetében a lemorzsolódás veszélyét is magában hordozhatja.

A felsőoktatásban tanulók alapvetően egyetértenek a távoktatással, derült ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának felméréséből – ismertette az InfoRádiónak a HÖOK sajtófőnöke. „Abszolúte összhangban van a hallgatók véleményével. A közel húszezer kitöltő 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előnyösebbnek látná a távoktatásra való átállást, elsősorban járványügyi, és kevésbé oktatási szempontból” – tette hozzá Budai Marcell. Ezzel szemben a kollégiumok bezárása már nem annyira van összhangban a tanulók szemléletével, és inkább megosztottak voltak ebben a kérdésben. A HÖOK sajtófőnek szerint jó lenne, ha a tavaszi záráshoz hasonlóan bennmaradhatna a kollégiumban az, aki kérvényezi.

Digitális tananyag? Érettségi?

A Pedagógusok Szakszervezete szerint szélesebb körben kellene kiterjeszteni a digitális oktatást – mondta az InfoRádiónak Szabó Zsuzsa elnök, aki szerint könnyen belátható, ha egy tanteremben átlagosan mondjuk harminc tanuló és egy pedagógus tartózkodik, míg a folyosókon akár több százan is lehetnek egyszerre, a fertőzés veszélye igen magas egy–egy oktatási intézményben.

A fiatalabb, például az ötödikes korosztályok esetében, hibrid oktatást szeretnének, amely keretében heti váltásban – megfelezve az osztályokat – a pedagógusok a hét első felében tartanának órát a gyerekeknek, akik aztán a hét utolsó két napján a kapott feladatokat megoldva készülhetnének föl a következő heti képzésre.

A szakember arra is kitért, hogy a tavaszi tapasztalatok felmérve az látható, hogy nem minden tanulónál biztosított az internet, illetve a megfelelő eszköz a digitális oktatáshoz, nem beszélve arról, hogy továbbra sem ismert, hogy melyek azok a platformok, amik kiszolgálhatják ezt a fajta működést. Ahogyan

az sem látható, hogy a digitális tananyagok fejlesztése megvalósult-e,

kvázi, hogy nem a pedagógusnak kell innovációval megvalósítania azt, hogy miként adja át a tudást.

Mindamellett, hogy egy nap alatt kell átállni a távoktatásra, csak a történet egyik fele – fogalmazott Szabó Zsuzsa, aki szintén

nem látja tisztázottnak az őszi szóbelik kérdését,

ami november 12-én venné kezdetét az emeletszintű érettségikkel, majd november 23-án következnének a középszintűek.

Végezetül emlékeztetett, tavasszal a pedagógusokra az otthoni munkavégzés, amely során az állam kötelező feladatát valósították meg, plusz költségeket is rót, mint a saját számítógép megléte, internetelőfizetés, áramfogyasztás. Ezért az oktatási államtitkárságtól azt kérték, hogy kompenzálják vissza egyszeri százezer forinttal valamennyi érintetett, amire egyelőre nem került sor. „Ha most újra visszatér a történet, akkor ez nem megkerülhető.”

Közben a keddi napon – mások mellett – döntés született, hogy az érettségi vizsgák szóbeli részei, a központi írásbeli felvételi vizsgák és az Oktatási Hivatal által szervezett tanulmányi versenyek az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartásával hagyományos módon folytatódnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: 10 településenként plusz 1 milliárd forint jut a falvaknak

Magyar Péter: 10 településenként plusz 1 milliárd forint jut a falvaknak

Tájékoztatót tartott a kormány a szerdai egész napos ülésezés után. 500 millió euró jut magyarországi mesterséges intelligencia-fejlesztésre – jelentette be Tanács Zoltán. Közölte azt is, hogy feljelentést tettek a Kréta és a Neptun ügyében. Magyar Péter a Szent István Vidékfejlesztési Programról beszélt és azt is közölte, hogy közlekedésbiztonsági társadalmi párbeszédet indítottak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Számos új bejelentéssel érkezik Magyar Péter, feljelentést tesz Tanács Zoltán minisztériuma

Számos új bejelentéssel érkezik Magyar Péter, feljelentést tesz Tanács Zoltán minisztériuma

Szerdai ülésén számos különböző területen hozott döntéseket a kormány, így rendelkezést írnak elő azbesztügyben, átalakul a szakképzési rendszer, komoly lazítások jönnek filmiparban, de fogyasztóvédelmi ügyekben, valamint a segítőkutyákra vonatkozó szabályokban is változtatások jönnek. A sajtótájékoztatón Tanács Zoltán technológia miniszter is személyesen beszélt, aki a AI-befektetéseken és egy megújított kkv támogatási rendszeren túl azt is elmondta, hogy tárcája feljelentést tesz egy ügyben amelyben egykori elődje, Palkovics László is érintet lehet. Magyar Péter miniszterelnök a Szent István Vidékfejlesztési Programról és "a magyar történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési programjáról", a Baross Gábor Programról beszél. Az teljes sajtótájékoztatót élőben tudósítjuk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×