A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, amely három megyét foglal magába a Mátra-hegységtől a Heves–Borsodi-dombságon át a Bükk-hegységig, megközelítőleg 3-4, míg az ország egészét tekintve, elsősorban az Északi-középhegységben, 5-6 farkascsaládnak adnak otthont az erdők.

Az InfoRádiónak nyilatkozó Bakó Botond zoológus megerősítette, a Magyarországon fellelhető példányok bizonyíthatóan okoztak ugyan már kárt, elsősorban haszonállatokban, juhokban és borjúkban, de erre csak elenyésző alkalommal került sor, részint annak is köszönhetően, hogy az igazgatóság már a kezdetekben felvette a kapcsolatot az érintett gazdákkal, és ingyen segíti a megelőzést. Mindazoknak, akik nagyragadozós területen tartják a haszonállataikat, majd egymillió forintos értékű elektromos kerítést, valamint a Kuvasz Őr Alapítvánnyal együttműködve, őrkutyákat is biztosítanak.

Ahol pedig rendesen betartják az előírásokat, nem fordul elő kár

– tette hozzá a szakember.

A fentiek értelmében tehát teljes mértékben cáfolható azon állítás, miszerint Magyarországon a farkasoknak könnyebb dolguk van a haszonállatokat, mint elragadniuk például egy vadon élő muflont, vagy egy szarvast üldözniük az erdőben. A Bükki Nemzeti Park munkatársa érdekességként jegyezte meg, hogy volt olyan esetük az idén, amikor egy gazdálkodó udvarán egy farkas fényes nappal rántott le egy őzet. A zsákmányállat teljesen legyengült, alulfejlett példány volt, amelyet úgy űzött végig a birtok kerítése mentén, hogy közben tudomást sem vett az ott szabadon legelésző 100–150 birkáról. Vagyis

jellemzően arra vadásznak, amire a kölyökkoruktól hozzászoktak,

mint a szarvasok, szarvasborjak, őzek, nyulak, vagy adott esetben a muflonok, tehát ahogyan az emberek is, az idegen ízű táplálékot – mint a birka – kicsit fanyalogva szokták fogadni.

Az egri esettel kapcsolatban, amikor három farkas támadhatott meg egy nagytestű kutyát a napokban, végezve az állattal, a zoológus úgy fogalmazott: iskolapéldája annak, hogy egyből sajtóhír lett belőle, mielőtt még a szakemberek ellenőrizni tudták volna az incidenst. Ugyanis nem farkasok, hanem környékbéli, azóta már azonosított kutyák támadták meg az őrállatot, ennek ellenére gyorsan szárnyra kelt a rémhír, hogy farkastámadás történt.

Egy farkas nem fél egy kuvasztól, de előre gondolkodik,

„oszt-szoroz”, hogy megéri-e konfliktusba kerülnie azért, hogy elejtsen egy haszonállatot, így általában a kutyák jelenléte is elégséges pusztán az elrettentéshez. Ugyanakkor kóbor kutyák esetében elképzelhető, hogy zsákmányállatnak tekintik, és szó szerint levadásszák őket.

A biodiverzitásra gyakorolt jótékony hatásuk

Mindeközben a WWF Magyarország egy európai program részeként érzékenyíti és segíti a nagyragadozókkal való együttélésben a gazdákat, ugyanis, mint mondják: ahová ezek az állatok visszatérnek, azon a területen nő a biológiai sokféleség is – ezt nevezik kaszkád hatásnak.

A tápláléklánc tetején helyet foglaló nagyragadozók például fogyasztják az alattuk lévő szinteken elhelyezkedő nagytestű növényevőket, csökkentve azok állományát, ezáltal a növényzet is könnyebben, gyorsabban tud megújulni, élőhelyet biztosítva az ízeltlábúaknak, rovaroknak vagy az énekesmadaraknak. Vagyis a nagyragadozók jelenléte növeli a biodiverzitást – magyarázta az InfoRádiónak Patkó László.

A WWF Magyarország Nagyragadozók Programjának munkatársa is egyetértett azzal, hogy a haszonállattartók számára a villanypásztorral és nagytestű őrkutyával nullára lehet csökkenteni a ragadozók, a kóbor állatok és a védett nagyragadozók kártételét.

Mindeközben a már említett Life (Euro Large Carnivores) projekt célja, hogy megosszák a nagyragadozók jelenlétével, védelmével és kezelésével kapcsolatos tapasztalataikat egymással az érintettekl. Patkó László kiemelt fontosságúnak nevezte a rendszeres kapcsolattartást a nemzeti parki szakemberek, a vadgazdálkodók és az állattartók között.

Ugyancsak kiemelte, a Kuvasz Őr Alapítvány ingyen biztosít nagytestű kutyákat a gazdálkodók számára – ennek elősegítésében részint kuvasztenyésztők, továbbá nemzeti parkok, az állam és a WWF Magyarország támogatását is bírja a civilszervezet.

Egy farkasfalka, vagy akár az aranysakálok ellen biztos védelmet nyújtó két-három nagytestű kutya, valamint a villanypásztor megléte hatalmas költségekkel járhat ugyan, de egy nagyobb, százas állományú birkacsorda esetében már nagyon is megéri, különösen, ha rendszeresek a támadások – tette hozzá.