A parlament július elején fogadta el a vonatkozó törvényjavaslatot, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette, hogy szeptembertől 491 állami fenntartású köznevelési és szakképzési intézményben dolgoznak majd iskolaőrök. A 24.hu kikérte a rendőrségtől az iskolai bűncselekményekre vonatkozó statisztikákat.

A 491 iskola közül a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, ott 76 – 61 köznevelési és 15 szakképzési – intézményben kell számítani a megjelenésükre. A második helyen Somogy megye áll, ahol a következő tanévtől 42 – 27 köznevelési és 15 szakképzési – intézményben dolgoznak majd iskolaőrök. A legutóbbi tájékoztatás szerint azonban változott az igénylő intézmények száma: 291 köznevelési intézménybe és 185 szakképző intézménybe, azaz 476 helyre keresnek iskolaőrt. A hírportál megjegyzi, kérvényezték a frissített listát az illetékes tárcától, de a cikkük megjelenéséig nem kapták meg.

Így jobb híján az eredeti tájékoztatásban szereplő listát vetették össze az Országos Rendőr-főkapitányságtól kikért bűnügyi statisztikai adatokkal, amelyek a vádemeléssel befejezett, bántalmazással járó iskolai bűncselekményeket tartalmazzák. Ebből kiderült, hogy noha Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lesz a legtöbb helyen iskolaőrség,

ez nem jelenti azt, hogy ott intézkedett a legtöbbször a rendőrség

az utóbbi években erőszak miatt.

Az adatok szerint az elmúlt három évben

Budapesten regisztrálták a legtöbb, iskolában elkövetett erőszakos bűncselekményt,

összesen 91-et: majdnem annyit, mint Borsod-Abaúj-Zemplén (39) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (80) összesen.

Bár természetesen a legtöbb iskola is Budapesten van, így is érdekes, hogy a fővárosban csak 32 intézményben lesz majd iskolaőrség – kevesebb, mint feleannyi helyen, mint Borsodban, jegyzi meg a 24.hu. A fővárosi iskoláknak az iskolaőrséggel szembeni távolságtartását jelzi, hogy az összes iskolaőrnek csak a 6,5 százaléka áll szolgálatba Budapesten. Eközben Nógrádban 13 bűncselekményt regisztráltak három év alatt, ám a kis megyében lényegében ugyanannyi (33) intézményben lesz majd iskolaőrség, mint a fővárosban.

A főváros mögött a második helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg áll, ott a 2017–2019-es időszakban 80 alkalommal rögzítettek bántalmazással járó iskolai bűncselekményeket. A harmadik Hajdú-Bihar, ahol 51 esetet tartanak számon, míg Borsodban 39-et. Meglehetősen nagyok a különbségek egyes megyék között: míg Vas megyében 2019-ben mindössze egy vádemeléssel végződő erőszakos bűncselekmény volt, Hajdú-Biharban 21.

Az egész országban 2017-ben 341, 2018-ban 227, tavaly 145 esetben indult iskolai erőszak ügyében rendőri eljárás.

A rendőrség a tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy csak a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekményekről vannak adatok. Közölték továbbá, hogy úgynevezett követő statisztikáról van szó, vagyis az adatok a már lezárt eljárások számát mutatják, és a bűncselekmények nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja alapján szerepelnek az adatsorban.

A rendőrség statisztikájából az is kiderül, hogy

sokkal több olyan esetben volt szükség rendőri fellépésre, amikor a diákok között történt incidens, mint gyerekek és pedagógusok közötti konfliktust követően.

A jelentkezők kétharmadát elutasították

Mint arról az Infostart is beszámolt, július végéig 1409-en jelentkeztek a rendőrség által meghirdetett iskolaőri pályázatra, azonban az egészségügyi, pszichológiai és erőnléti vizsgálatok után már csupán 497-en kezdték meg a képzést. A résztvevőknek 40 órás pedagógiai-pszichológiai, 24 órás bűnmegelőzési és konfliktuskezelési, 56 órás rendvédelmi és gyakorlati tanfolyamon kell részt venniük. A modulok mindegyike vizsgával zárul, így elképzelhető, hogy a létszám tovább csökken, ha nem mindenki tudja teljesíteni a feltételeket.

A 24.hu arra is kitér, miután a jogszabály nem írja elő, hogy egy intézményben hány iskolaőrnek szükséges szolgálatot teljesítenie, nagyobb iskolákban többen is dolgozhatnak majd. A jelentkezők és az iskolaőrt igénylő intézmények számának összevetése alapján azonban nem világos, erre miként lesz kapacitás, hiszen a tanfolyamot követő vizsgákat ehhez szinte minden, az első rostán nem kihulló jelentkezőnek sikeresen kellene teljesítenie – igaz, a toborzás is folytatódik.

Mit tehet meg egy iskolaőr és mit nem?

Igazoltathat, alkalmazhat testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, sőt gumibotot is, de

ütni-rúgni nem szabad

– emeli ki a hírportál. A rendelet értelmében az iskolaőr kényszerítő eszközt csak akkor alkalmazhat, „ha az intézkedés alá vont személy biztonságot sértő vagy veszélyeztető magatartása, ellenszegülésének mértéke a kényszerítő eszköz alkalmazását indokolja”. Alkalmazhatnak sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszközt is, de csak akkor, ha a kisebb sérüléssel vagy károkozással járó eszköz alkalmazása nem volt eredményes, vagy „sikere eleve kilátástalan”.

Ha valakinek alapvető jogát sértette az iskolaőr intézkedése, annak elmulasztása vagy kényszerítő eszköz alkalmazása, a rendőrséghez fordulhat panasszal. A sértett kérheti, hogy az alapvető jogok biztosa vizsgálja meg az ügyet, a végső döntést az ORFK hozza meg, ha a panasz nem esik más eljárás hatálya alá.