eur:
411.06
usd:
394.39
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
A Magyar Posta Zrt. munkatársa kézbesíti a Nemzeti Választási Iroda választási értesítőit a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban október 2-ára kiírt kvótareferendumhoz Budapesten 2016. augusztus 9-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Tüntetés után: a posta extrabér kifizetésére tett ajánlatot

Demonstráltak a postások, augusztusban differenciált pluszpénz-kifizetés jöhet.

A Magyar Posta az idén az alapbéren felül, egyszeri kifizetések formájában 8,5 milliárd forintot fordít a dolgozók bérhelyzetének javítására - mondta a társaság vezérigazgatója szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.

Schamschula György hozzátette, a dolgozók egyszeri kifizetésben eddig áprilisban részesültek, a kifizetések következő időpontja pedig december.

A bértárgyalásokon ezen felül javaslatot tett a munkáltató egy további egyszeri kifizetésre, amelyet - megegyezés esetén - augusztusban fizetne a vállalat. Ezt nem fogadták el a szakszervezetek. A bértárgyalásokat hétfőn folytatják.

A Magyar Posta vezérigazgatója közölte, az augusztusi kifizetések összegszerű meghatározásánál az ajánlatban szempont volt, hogy az egyes munkavállalók hány évet töltöttek már el a cégnél. A társaságnál 28 ezer ember dolgozik.

A postásszakszervezetek szombaton délelőtt demonstrációt tartottak a postát felügyelő nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irodája előtt, a rendezvényen petíciót is átadtak Bártfai-Mager Andrea munkatársának.

A dokumentumot négy postásszakszervezet elnöke - Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet, Andrássy Tiborné, a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezete vezetője - írta alá.

"A postai érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartják, hogy 2020-ban a Magyar Posta menedzsmentje nem tervez általános alapbérfejlesztést megvalósítani a postai munkavállalók körében" - olvasható a szakszervezetek által átadott petícióban.

A demonstráción felszólaló postásszakszervezeti vezetők mind elmondták, hogy 10 százalékos alapbérfejlesztést tartanak szükségesnek, az egyszeri bérkifizetéseket nem tudják elfogadni.

A petícióban a minisztertől követelték, hogy "a postai alkalmazottak alapbérének 10 százalékos növelésére kifizethető bértömeget (2020. januártól visszamenőleges hatállyal és az egyszeri juttatáson felül) az üzleti tervtől eltérően - ha kell, külön források bevonásával engedélyezze.

A demonstráción résztvevőket Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke is támogatásáról biztosította.

Palkovics Imre szerint a bértárgyalásokon az európai uniós postai irányelvben meghatározott korlát miatt nem tudnak megállapodni a felek, hiszen az irányelvben meghatározott összegnél a magyar állam nem adhat nagyobb mértékű támogatást, mert ez a lépés kötelezettségszegési eljárást vonna maga után.

Ezért - mondta a szakszervezeti vezető - Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordultak, járjon közbe az irányelv felülvizsgálásáért, hogy ez minél gyorsabban megtörténjen.

Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója is beszámolt erről a problémáról sajtótájékoztatóján, és elmondta, hogy az Európai Bizottság a magyar állam és a szakszervezetek megkeresésére is úgy válaszolt, hogy az irányelv felülvizsgálatára még várni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy tagállami hatáskörben többlet támogatás nem adható a Magyar Postának - szögezte le.

A szakszervezetek demonstrációján a résztvevők sípoltak és szakszervezeti zászlókkal vonultak fel, valamint táblákat emeltek a magasba, "Fogytán vannak tartalékaink, fogytán van a türelmünk" és "Csak azt kérem, ami jog szerint jár nekem" felirattal. A résztvevők rendőri felvezetéssel érkeztek meg a Batthyány térről a Vám utcába a miniszter irodája elé, ahol a teljes útkereszteződést elfoglalták.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×