eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Magyar Posta Zrt. munkatársa kézbesíti a Nemzeti Választási Iroda választási értesítőit a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban október 2-ára kiírt kvótareferendumhoz Budapesten 2016. augusztus 9-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Tüntetés után: a posta extrabér kifizetésére tett ajánlatot

Demonstráltak a postások, augusztusban differenciált pluszpénz-kifizetés jöhet.

A Magyar Posta az idén az alapbéren felül, egyszeri kifizetések formájában 8,5 milliárd forintot fordít a dolgozók bérhelyzetének javítására - mondta a társaság vezérigazgatója szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.

Schamschula György hozzátette, a dolgozók egyszeri kifizetésben eddig áprilisban részesültek, a kifizetések következő időpontja pedig december.

A bértárgyalásokon ezen felül javaslatot tett a munkáltató egy további egyszeri kifizetésre, amelyet - megegyezés esetén - augusztusban fizetne a vállalat. Ezt nem fogadták el a szakszervezetek. A bértárgyalásokat hétfőn folytatják.

A Magyar Posta vezérigazgatója közölte, az augusztusi kifizetések összegszerű meghatározásánál az ajánlatban szempont volt, hogy az egyes munkavállalók hány évet töltöttek már el a cégnél. A társaságnál 28 ezer ember dolgozik.

A postásszakszervezetek szombaton délelőtt demonstrációt tartottak a postát felügyelő nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irodája előtt, a rendezvényen petíciót is átadtak Bártfai-Mager Andrea munkatársának.

A dokumentumot négy postásszakszervezet elnöke - Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet, Andrássy Tiborné, a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezete vezetője - írta alá.

"A postai érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartják, hogy 2020-ban a Magyar Posta menedzsmentje nem tervez általános alapbérfejlesztést megvalósítani a postai munkavállalók körében" - olvasható a szakszervezetek által átadott petícióban.

A demonstráción felszólaló postásszakszervezeti vezetők mind elmondták, hogy 10 százalékos alapbérfejlesztést tartanak szükségesnek, az egyszeri bérkifizetéseket nem tudják elfogadni.

A petícióban a minisztertől követelték, hogy "a postai alkalmazottak alapbérének 10 százalékos növelésére kifizethető bértömeget (2020. januártól visszamenőleges hatállyal és az egyszeri juttatáson felül) az üzleti tervtől eltérően - ha kell, külön források bevonásával engedélyezze.

A demonstráción résztvevőket Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke is támogatásáról biztosította.

Palkovics Imre szerint a bértárgyalásokon az európai uniós postai irányelvben meghatározott korlát miatt nem tudnak megállapodni a felek, hiszen az irányelvben meghatározott összegnél a magyar állam nem adhat nagyobb mértékű támogatást, mert ez a lépés kötelezettségszegési eljárást vonna maga után.

Ezért - mondta a szakszervezeti vezető - Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordultak, járjon közbe az irányelv felülvizsgálásáért, hogy ez minél gyorsabban megtörténjen.

Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója is beszámolt erről a problémáról sajtótájékoztatóján, és elmondta, hogy az Európai Bizottság a magyar állam és a szakszervezetek megkeresésére is úgy válaszolt, hogy az irányelv felülvizsgálatára még várni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy tagállami hatáskörben többlet támogatás nem adható a Magyar Postának - szögezte le.

A szakszervezetek demonstrációján a résztvevők sípoltak és szakszervezeti zászlókkal vonultak fel, valamint táblákat emeltek a magasba, "Fogytán vannak tartalékaink, fogytán van a türelmünk" és "Csak azt kérem, ami jog szerint jár nekem" felirattal. A résztvevők rendőri felvezetéssel érkeztek meg a Batthyány térről a Vám utcába a miniszter irodája elé, ahol a teljes útkereszteződést elfoglalták.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×