Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján megemlékezéssel kezdődött az Országgyűlés keddi ülése.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke beszédében kiemelte: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésével lezárult egy korszak, egy rendszert is eltemettek.

Kifejtette: 1956 októberében, a forradalom és szabadságharc idején szinte egyik napról a másikra lepték el Budapestet a lyukas zászlók, amelyekkel hitet tettek a nemzet függetlenségének és a demokráciának a helyreállítása mellett. Azonban november 4. után nemcsak a szabadság reményére emlékeztettek ezek a zászlók, hanem azokra is, akik véglegesen kiszakíttattak a nemzetből - közölte. Hozzátette: az elhunytak, a megtorlás áldozatai és az emigrációba kényszerültek megmutatták a világnak, hogy ez az álságos rendszer nem olyan, mint amilyenről a nyugati marxista értelmiség álmodozott.

Hangsúlyozta: Nagy Imre és mártírtársai mellett emlékezni kell azokra az áldozatokra és hősökre, akik 1956-ban mindenüket feláldozták hazánk sorsának jobbra fordításáért.

Vasúti egyezmény

A képviselők hozzájárultak a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításához. A Ház igen szavazattal, nem ellenében és tartózkodás mellett fogadta el a változtatás ratifikálását.

Kiterjesztették a fogyasztóvédelmi hatóság jogköreit

Az Országgyűlés több ponton is kiterjesztette a fogyasztóvédelmi hatóság jogköreit.

A képviselők 146 igen szavazattal, 48 tartózkodás mellett elfogadták a kormány erről szóló javaslatát.

A változtatások értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság a jövőben nemcsak a fogyasztóval közvetlenül szerződéses kapcsolatban álló kiskereskedőket, eladókat ellenőrizheti, hanem a termékkel kapcsolatba kerülő nagykereskedőket, raktárakat, beszállítókat is.

Újdonságot jelent az is, hogy a hatóság emberei a jövőben az üzlethelyiségek mellett szélesebb körben meghatározott helyiségekbe, például raktárakba is beléphetnek, hogy iratokat ismerhessenek meg, munkafolyamatokat ellenőrizhessenek, mintákat vehessenek.

A testvérek is ingyen örökölhetnek, ajándékozhatnak

A parlament a testvérek esetében is ingyenessé tette az öröklést, illetve az ajándékozást annak értékétől függetlenül.

A képviselők 166 igen szavazattal, öt nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti képviselők az illetéktörvényt módosító javaslatát.

Az illetékmentesség a féltestvérekre, valamint az örökbefogadáson alapuló testvérekre is vonatkozik, az új szabályt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A hatályos szabályok alapján az egyenes ági rokonoknak (beleértve az örökbefogadáson alapuló kapcsolatokat is) már most sem kell öröklési, illetve ajándékozási illetéket fizetniük.

A járvány elleni védekezés érdekében módosították az idei költségvetést

Az Országgyűlés beépítette az idei költségvetésbe azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket a kormány hozott a veszélyhelyzet idején a koronavírus-járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása érdekében.

A képviselők 132 igen szavazattal, 51 nem ellenében és öt tartózkodás mellett hagyták jóvá a pénzügyminiszter javaslatát, amely nem érinti a büdzsé főösszegeit.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az előterjesztés országgyűlési vitájában elmondta, a járvány elleni védekezési alap azt biztosítja, hogy a védekezésnek továbbra se legyen pénzügyi akadálya; a gazdaságvédelmi alap - és benne a nemzeti foglalkoztatási alap - garantálja a munkahelymegtartási és -teremtési programok folytatását, a vállalkozások finanszírozásának elősegítését, valamint a családok és nyugdíjasok védelmét.

Szólt arról is, hogy az Európai Unióból érkező, járvány elleni támogatások alapjára vonatkozó szabályozás megteremti a lehetőségét az unióból esetlegesen érkező új támogatások fogadásának és felhasználásának.

Közölte, a változtatások értelmében az önkormányzatoknak a járvány elleni védekezési alapba kell befizetniük a gépjárműadó központi költségvetésbe átirányított részét.

Boldog István (Fidesz) - egy, a végleges javaslatba bekerült módosító javaslatot a parlamentben ismertetve - elmondta, a fővárosnak is több szolidaritási hozzájárulási adót kell fizetnie, annak mértéke ugyanakkor 15 százalékkal alacsonyabb, mint a többi településnek.

Politikai nyilatkozatot fogadott el a Ház a nemzeti önazonosság védelméről

Politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának kezdeményezésére a nemzeti önazonosság védelméről, az első világháborút lezáró békekötés századik, valamint a kelet-közép-európai demokratikus rendszerváltoztatások harmincadik évfordulója alkalmából.

A kormánypárti képviselők által jegyzett előterjesztést 183 igen szavazattal fogadta el a Ház.

A tizenkét pontos nyilatkozat a többi között kimondja, hogy a trianoni békekötés keretében a magyarságot megfosztották nemzeti önrendelkezési jogának gyakorlásától, amelynek következtében minden tíz magyar ajkú emberből három más államok fennhatósága alá került.

Ők megpróbáltatásaik, a többi közt etnikai tisztogatások ellenére megőrizték anyanyelvüket, közben lojális és értékteremtő tagjaivá váltak országuknak.

A nyilatkozattal az Országgyűlés felhívja a kelet-közép-európai államalkotó nemzetek parlamentjeit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeténél és az európai nemzetközi szervezeteknél közösen kezdeményezzék a nemzeti önazonossághoz való jognak mint alapvető emberi jognak az elismertetését és ezt maguk is emeljék alkotmányos joggá. Emellett az uniót is jogalkotásra kéri a kérdésben.

Változik a nemzetiségek jogairól szóló törvény

Módosul a nemzetiségek jogairól szóló törvény, a változtatást 183 igen szavazattal és kilenc tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A törvény a jövőben rendezi az ösztöndíjak odaítélése során felmerült adatvédelmi kérdéseket a GDPR-nak megfelelően.

Módosulnak a helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladatai, valamint az intézményalapításra és -átvételre vonatkozó szabályok.

2024-től akkor tartanak egy településen nemzetiségi önkormányzati választást, ha azt az országos nemzetiségi önkormányzat vizsgálat alapján szükségesek tartja. Például azt tekinti át, hogy az adott településen működik-e nemzetiségi alapítvány, egyesület és az részesül-e állami támogatásban. A honosságról az adott településen a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglal.

A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma eléri a huszonöt főt, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik.

Változnak a nemzetiségi önkormányzati képviselők megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályok, emellett a nemzetiségi nevelés-oktatásba járók ingyen kapják a tankönyveiket.

Gyorsabban kerülhetnek örökbefogadókhoz a gyermekek

Egyszerűbbé és gyorsabbá válhat az örökbefogadás, a jelentkező szülők pedig több segítséget kapnak a folyamat során a vonatkozó törvény módosításának eredményeként. A változtatást 171 igen szavazattal és 22 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A jövőben a gyermek hamarabb válhat örökbe fogadhatóvá, ha vér szerinti szülei elhanyagolják. Ha a szülő egyáltalán nem tart kapcsolatot vér szerinti gyermekével, akkor az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás feltételeként előírt jelenlegi 6 hónap 3 hónapra csökken, ha pedig ez a kapcsolattartás rendszertelen, akkor 1 évről 8 hónapra csökken az az időszak, amely után a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítható.

Az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás hatálya 2 évről 4 évre emelkedik, a gyermekvédelmi szakértői bizottság összefoglaló véleménye pedig már az örökbe fogadhatóvá nyilvánítási eljárással párhuzamosan elkészül.

Az örökbe fogadni szándékozóknak segítség lesz, hogy évente akár 10 nap szabadságot is kaphatnak az ismerkedésre a gyermekkel. A változtatás emellett több lehetőséget biztosít az idősebb örökbe fogadni szándékozóknak abban az esetben, ha az örökbe fogadható gyermek betöltötte a harmadik életévet.

Emellett a jelenleg kötelezően elvégzendő örökbefogadói tanfolyam önkéntesen igénybe vehetővé válik.

Szigorítást is tartalmaz a változtatás: ha az örökbe fogadni szándékozó nem valós adatot szolgáltat, akkor az alkalmasságának elutasításához vagy annak felülvizsgálatához vezethet.

Az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek számára a jövőben az emberi erőforrások minisztere egyedi támogatást nyújt. Ha pedig magyar állampolgárságú szülők külföldi gyermeket szeretnének örökbe fogadni, akkor kedvezményesen honosítható lesz az a kiskorú.

A törvény ismertetésekor elhangzott: Magyarországon jelenleg 23 ezer gyermek él intézményben vagy nevelőszülőnél.

Törvényt alkottak az Erzsébet-táborokról

Az Országgyűlés 138 igen, 52 nem szavazattal és három tartózkodás mellett fogadta el az Erzsébet-táborokról szóló kormányzati előterjesztést.

A törvény alapján az Erzsébet-táborok a magyarság- és honismeretet, a sport, a tudomány és a kultúra szeretetét, a kereszténység alapértékeit előtérbe helyezve nyújtanak tartalmas és esélyteremtő programokat, valamint hozzájárulnak a gyermekeket és családokat támogató állami célkitűzések megvalósításához és a szociálisan rászoruló gyermekek élethelyzetének javításához, továbbá elősegítik a külhoni magyarsággal és a visegrádi államokkal fennálló kötelék erősítését.

A táborokat továbbra is az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány szervezi, a kormány pedig felhatalmazást kap, hogy rendeletben határozza meg az Erzsébet-táborok típusaira, egyéb rendezvényeire és működési rendszerére vonatkozó részletes szabályokat.

Különleges gazdasági övezeteket jelölhet ki a kormány a jövőben

Az Országgyűlés 134 igen, 59 nem szavazattal elfogadta a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt.

A jövőben a kormány - az érintett települési önkormányzat, valamint megyei önkormányzat véleményének kikérésével - rendeletben nyilváníthatja különleges gazdasági övezetté azokat a területeket, amelyeken nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházás működik, és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.

A jogszabály szerint a kormány a főváros, valamint megyei jogú városok területén nem nyilváníthat területeket különleges gazdasági övezetté.

A törvény szerint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata használhatja fel az adóból származó bevételt a beruházással közvetlenebbül érintett települések fejlesztéseire és működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3 százalékának erejéig a megyei önkormányzati feladatokra.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az előterjesztés parlamenti vitájában azt emelte ki: a javaslat arányosabb forrásmegosztást tesz lehetővé egy megyén belül, így több település is részesülhet egy nagyberuházásból származó adóbevételből.