Infostart.hu
eur:
364.87
usd:
331.48
bux:
146391.81
2026. november 16. hétfő Ödön

A veszélyhelyzet utáni életről vitáztak

Az egyetemektől való pénzelvonás és a munkaidőkeret szabályai miatt kapott kritikát a veszélyhelyzet utáni átmeneti szabályokról és egészségügyi készenlétről szóló módosító javaslatcsomag a parlamenti általános vitában.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló indítvány bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitáját is lefolytatták hétfő este az Országgyűlésben.

A törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Salacz László (Fidesz) arról beszélt, hogy miután Magyarország szigorú intézkedéseket hozott meg, nem következett be a tömeges megbetegedések időszaka, a járványügyi készültséget azonban továbbra is fenn kell tartani.

A kormány még márciusban döntött a veszélyhelyzet kihirdetéséről, de az Országgyűlésnek el kellett fogadnia a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, hogy a kormány abban az esetben is meghozhassa és fenntarthassa a védekezéshez szükséges rendeleteit, ha a parlament a koronavírus miatt nem tud ülésezni - emlékeztetett, hozzátéve: ezt a felhatalmazást most visszaadják.

Kormány: a parlamentnek a jogbiztonság miatt kell intézkednie

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, hogy a különleges jogrenddel összefüggésben hozott rendeletek a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik. A jogbiztonság miatt a parlamentnek rendelkeznie kell, hogy ezek közül melyeket kívánja állandó vagy ideiglenes jelleggel fenntartani és melyeket kívánja megszüntetni - hívta fel a figyelmet.

MSZP: a javaslat kizsigereli a munkavállalókat

Harangozó Tamás (MSZP) azzal kezdte, hogy a javaslatban számos támogatható pont van, de nem tartják jó megoldásnak, ha a katasztrófavédelmi törvénybe bemásolják az alaptörvény általános felhatalmazó rendelkezését.

A "rabszolgatörvény 2.0 vagy 3.0" törvényi erőre emelése és a magyar munkavállalók teljes "kizsigerelése" ellen a hat szakszervezeti konföderáció egységesen tiltakozott - fogalmazott a felszólaló, aki leszögezte, hogy baloldali pártként ezt a törvényt nem szavazhatják meg.

LMP: nincs magyarázat az egyetemi elvonásokra

Keresztes László Lóránt (LMP) hangsúlyozta, habár a törvény sok fontos részletet tartalmaz, de a munkavállalókat teljesen kiszolgáltató javaslatrész miatt az indítvány nem fogják támogatni.

A kabinet körülbelül 15 milliárd forintot von el az egyetemektől, amire semmiféle józan magyarázat nincsen - tette hozzá.

KDNP: indokolt a járványügyi készültség

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, hogy az Országgyűléstől kapott felhatalmazással élve a kormány időben és jó intézkedéseket hozott meg. Részben ennek is köszönhető, hogy sikerült ellaposítani a járványgörbét és túlvagyunk az első szakaszon - tette hozzá.

Egyes országokban még növekszik a fertőzöttek száma, a szakemberek szerint a vírus velünk marad, ősszel vagy télen készülni kell egy második hullámra - emelte ki. Ezért egy ilyen bizonytalan tényezőkkel teli időszakban szükséges, hogy legyen járványügyi készültség és az operatív törzs folyamatosan ülésezzen - mutatott rá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×