Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Megszólalt a látványos büntetőfékezés elkövetője

Azonosították a rendőrök az audist.

A gyanú és egy fedélzeti kamera tanúsága szerint egy Audi Quattro vezetője múlt héten kora reggel az M0 autóúton közlekedve indokolatlan fékezésre és irányváltoztatásra kényszerített egy vele azonos irányba közlekedő járművet. A sportkocsi sofőrjét a rendőrök rövid idő alatt azonosították..

A 43 éves B. Zoltán kihallgatásán azt mondta, a másik járművet lassúsága miatt jobbról megelőzte, mire annak vezetője dudálással és villogással adott hangot nemtetszésének. Ezt ő nem hagyta válasz nélkül, belassított, kihúzódott és mivel a mutogatás nem maradt abba, az esetleges problémát B. Zoltán megállást követően személyesen akarta tisztázni. Ezért akart visszasorolni a jármű elé, miközben egy játék-igazolványt lengetett ki az ablakon, a manőver közben nem sokon múlt összeütközésük. Végül a verbális csata elmaradt, mindketten folytatták útjukat.

Előállításakor B. Zoltán ugyan emlékezett a történtekre, ám nem tulajdonított nagy jelentőséget neki, hisz szerinte ez egy mindennapos szituáció volt. Kihallgatásakor elismerte tettét és sajnálkozását fejezte ki, ugyanakkor hozzátette, a másik sofőr provokálta.

B. Zoltán ellen a további eljárást közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a Dunakeszi Rendőrkapitányság - olvasható a police.hu-n.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×