eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón a hivatalban 2016. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Maruzsa Zoltán: hamarosan eldől, lesz-e júniusi iskolanyitás

Nem volt fennakadás az idei érettségi vizsgák lebonyolításában, és egyetlen tanár sem hirdetett bojkottot – egyebek mellett erről beszélt egy pénteki lapinterjúban a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán arra is kitért, hamarosan döntés várható, hogy júniusban kinyitnak-e az iskolák.

Maruzsa Zoltán szerint a kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma mindent megtett azért, hogy az érettségi biztonságos legyen. A vizsgák lebonyolítása során pedig semmilyen fennakadás nem volt – fogalmazott a Népszavának. Arról, hogy tanárszakos egyetemi hallgatókat is bevontak volna felügyelő tanárnak, mint mondta, ilyet egyáltalán nem terveztek, hiszen a jogszabály világosan kimondja: érettségi-felügyeletet csak tanári végzettséggel lehet ellátni, és így is lett, enélkül senki sem vett részt a vizsgáztatásban. Az államtitkár azt is megerősítette, miután tanári diplomája van, ő maga is kérte, hogy osszák be felügyelőnek, és ez meg is történt. Három napon, a magyar, a matek és az angol írásbeliken vett részt, amely során azt tapasztalta,

a diákok fegyelmezettek voltak, betartották a szabályokat és javaslatokat.

Az iskolák júniusi nyitásával kapcsolatban kifejtette, erről egyelőre nincs döntés, több körülményt kell még vizsgálni. Az egyik, hogy pedagógiai szempontból szükség van-e rá? A tantermen kívüli digitális munkarend jól működik, jegyezte meg, és bár a módszertana radikálisan változott, de az eredményesség mérése terén azt látják, megvan a kellő aktivitás, így

a tanévet ebben a munkarendben is le lehet zárni.

A döntéskor ugyanakkor figyelembe kell venni a járványügyi szempontokat, ebben fontos az óvatosság, ahogyan a munkaerőpiaci helyzet sem hagyhatják figyelmen kívül, sok szülő ugyanis már kivette a szabadságait, magyarázta. Mindenesetre sokat már nem várnak, a döntések a közeljövőben meg fognak születni.

A digitális oktatás tapasztalatainak az új Nemzeti alaptantervbe történő beépítését illetően megjegyezte, bár részükről megvan a nyitottság, szerinte ennek nem a NAT-ban van a helye, ugyanis az nem tér ki a módszertanra, hanem tárgyi struktúrát, tartalmakat rögzít. Arról viszont szívesen egyeztetnek, hogy egy intézménynek lehetősége nyíljon akár 1-2 hétre tantermen kívüli, digitális oktatásra, amennyiben erre igény mutatkozik.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×