Infostart.hu
eur:
387.27
usd:
333.43
bux:
123872.29
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Kozma Ottó háziorvos receptet ír fel rendelőjében betegének, Botfalusi Zoltánnénak Nyíregyháza-Oroson 2012. szeptember 28-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Átszabnák az orvosi ügyeleti rendszert az önkormányzatok

Az orvosi ügyeleti rendszer átalakítását sürgetik az önkormányzatok, mivel egyre kevesebben tudják kifizetni a fenntartási költségeket. Egy felmérés szerint majdnem felük szabadulna a költségektől. Sokan az ügyeletek államosítását sem tartják ördögtől valónak.

Az idén országszerte egyre több helyen kerülhet veszélybe a háziorvosi ügyelet, miután az ötezer fő alatti települések egyre nagyobb részének jelent gondot a helyenként 4-7 millió forintos, és az emelkedő orvosbérek és szakemberhiány miatt folyamatosan növekvő működtetési költség - derül ki a Népszava cikkéből. Mint írják, a települések 45 százaléka szembesült idén eddig a szerződött szolgáltatójuk áremelési terveivel. Van, ahol dupla árat kértek, amit nem tudnak megfizetni, így előfordulhat, hogy több helyen felmondják a szerződéseket.

A lap szerint az ügyeletekre fordítható állami támogatást 2013 óta nem emelte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), viszont a 2015-ben elfogadott alapellátási törvény - amelynek számos végrehajtási utasítására még vár a szakma - szerint kötelezően biztosítani kell az ellátást.

Idézik a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) nemrég, az egészségügyi államtitkárság alapellátás átszervezési tervezést végző testületbe szóló meghívása miatt készített felmérését is.

Az eredmények szerint a települések majdnem fele szabadulna az ügyeletek fenntartási költségeitől.

Sokszor még a gazdag települések számára is megoldhatatlan a fogorvosi vagy az önálló gyermekorvosi ügyelet fenntartása, illetve a 40 ezer lakos feletti második ügyeletes orvos hadrendbe állítása is. A legtöbb betegpanasz is ez utóbbi miatt érkezik, gyakran előfordul, hogy az ügyeletes leterheltsége miatti várakozás helyett a legközelebbi kórházi sürgősségi osztályt keresik fel a betegek. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint az is pazarlás, ha a városi kórház sürgősségi osztálya mellett háziorvosi ügyeletet is működtetnek.

Miközben soha ennyi (504) betöltetlen háziorvosi praxis nem volt még az országban, a lakosság nagyjából felét 60 év feletti háziorvosok látják el. Az önkormányzatok nem merik ügyeletre kötelezni saját idős háziorvosaikat, nehogy otthagyják a praxist – idézi a lap a TÖOSZ összeállítását, amely tarthatatlannak nevezi, hogy a településeknek ugyanannyi pénzt kell szánni a feladat megoldására, mint amennyit az állam ad.

Papp Magor, aki öt évig volt a 2012-ben indult Alapellátás-fejlesztési Modellprogram szakmai vezetője, a Népszava kérdésére megerősítette, hogy a praxisközösségekre épülő új háziorvosi rendszer és az ehhez kapcsolódó ügyeleti ellátás megújítására több munkaanyagot is elkészített a szakma, de még nincs politikai döntés, hogy melyik változatot vezesse be a kormány. Ezt gyakorlatilag megerősítette a lap érdeklődésére a minisztérium is.

Papp szerint a járási vizsgálóközpontok létrehozásáról szóló márciusi miniszteri rendelkezés a járványhelyzetre érvényes, az alapellátás átszervezése ennél átfogóbb feladat. Elmondása szerint a szakma részéről a jelenlegi szolgáltatói logikára épülő, a lakosság számára és egészségi állapotára, valamint a térség földrajzi viszonyaira is figyelő javaslatok születtek, ezért nem tartja valószínűnek, hogy a kormány az alapellátás államosítását tervezné.

A helyzet rendezése érdekében a TÖOSZ az ügyeletek központi támogatásának megduplázását szorgalmazza, és azt, hogy speciális pótlékkal ismerjék el a tanyás vagy elszórt hegyi falvas térségekben dolgozók munkáját. Fontosnak tartanák, hogy jogszabályok rögzítsék, mi számít ügyeleti időnek, mi a munkamegosztás az ügyeletek, a sürgősségi ellátás és a mentőszolgálat között. A TÖOSZ tagjai a 30-40 ezer fős körzetek többnyire járási székhelyen megszervezett ügyeleteit tartják a legjobb megoldásnak, de közülük nagyon sokan gondolják úgy, hogy a háziorvosi rendszert nem, de az ügyeleti ellátást államosítani kellene.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×