Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (szemben, j2) a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Polimertechnika Laborjában, ahol a hazai lélegeztetőgép-gyártás megindításának lehetőségeiről tájékozódott, és megtekintette a készülék prototípusát 2020. április 17-én.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök (szemben, j2) a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Polimertechnika Laborjában, ahol a hazai lélegeztetőgép-gyártás megindításának lehetőségeiről tájékozódott 2020. április 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor a hazai lélegeztetőgép-gyártásról tájékozódott

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) a hazai lélegeztetőgép-gyártás megindításának lehetőségeiről tájékozódott, és megtekintette a készülék prototípusát.

A BME Polimertechnika Laborjában megtartott fórumon Józsa János rektor meghívására részt vett Pintér Sándor belügyminiszter és Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős több más állami szerv vezetője is.

A BME tanárai tájékoztatást adtak a miniszterelnöknek a fejlesztésről és a projekt koncepciójáról, majd Elek Jenő főorvos bemutatta és értékelte a készülék prototípusát.

Az eseményen beszámoltak a rövidesen beinduló sorozatgyártás ütemezéséről is - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A miniszterelnök szerint a járvány csúcspontján 8 ezer intenzív ágyra és lélegeztető gépre lesz szükség.

Orbán Viktor a Kossuth rádióban a múlt héten, április 10-én elmondta: normálisan 2 ezer ilyen készülék van az országban, tehát ezek számát mindenképpen növelni kell. Beszélt arról is, hogy várhatóan az egészségügyi dolgozók, orvosok és ápolók 20 százaléka fog megfertőződni. Kiemelte: az önuralommal jelentősen lassítani lehet a járvány terjedését. Április 9-én határozatlan időre meghosszabbították a kijárási korlátozást.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×