Szegheő Péter orvos elsőként azt a közösségi médiában terjedő téves információt cáfolta, miszerint igyunk sok vizet, mert az elpusztítja a torkunkban a koronavírust, ugyanis

ha már egyszer bekerült a szervezetünkbe, akkor az ott már több, mint valószínű, hogy fertőzést fog okozni.

Ha vizet iszunk, akkor azzal a nyák egy részét le tudjuk ugyan öblíteni, de nagy „földindulást” a garatflóránkban nem fog okozni. Rendszeres vízivással legfeljebb azt érjük el, hogy a felső légúti nyálkahártyáink nem száradnak ki, így azoknak a védekezőképessége nem csökken. Nagyon nagy probléma, tette hozzá a szakember, és minden lázzal járó felső légúti betegség kapcsán nem is győzik hangsúlyozni, hogy a garat nyálkahártyájának épségére nagyon kell ügyelni. Ennek része, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, továbbá jótékony a csípős ételek, szénsavas italok, az alkohol és a dohányzás elhagyása.

Így valóban javítható a garat nyálkahártyájának ellenállóképessége, de a vírusra konkrétan nem vagyunk hatással.

Egy másik lánclevél szerint gargarizáljunk sós vagy ecetes vízzel. Az előző gondolatmenetet folytatva, utóbbi kifejezetten nem hasznos, jegyezte meg Szegheő Péter. Ugyanis az ecet egy savanyú, maró, kémhatású, irritáló anyag, amit ha kellő mennyiségben gargarizálunk, még sebeket is képes okozni. A sós víz nem okoz ilyen gondot, de ha hosszabb távon nagyobb terhelésnek tesszük ki általa a szervezetünket, akkor az egyéb szerveink működésében tud negatív irányú befolyással bírni, így ez sem feltétlenül jó ötlet. A szakember megjegyezte, hogy ő arra tudja azt mondani, hogy jó ötlet, amiről valaki már bebizonyította korábban, hogy az. De

ezekről a praktikákról senki semmit nem bizonyított be,

kizárólag szóbeszéd és lánclevelek formájában terjednek. Saját magánál meg azért sem csinálná, mert egy tömény só- vagy ecetoldattal a felső légúti nyálkahártyáját tudja megbontani, ezáltal pedig különféle „bejutási kapuk” keletkeznek, nemcsak a koronavírus, hanem minden egyéb kórokozó számára is.

Meg nem nevezett, így vélhetően nem is létező tajvani orvosokra hivatkozva is terjed egy „jótanács”, hogy a fertőzés laikus diagnosztizálásához elég egy mély levegőt venni és figyelni, fáj-e a mellkasunk. Ennek alapján, jegyezte meg némi iróniával a szakember, akinek bordaközi idegbántalma van, vagy a bordáit a szegycsonttal összekapcsoló ízületei betegek, egyből koronavírus-pozitívnak tekintheti magát. Vagyis ez így nem diagnosztizálható, szögezte le. Jelenleg ugyanis azért van a világ akkora nagy gondban, mert az influenzaszezon közepette

keressük azt a kacsát, ami úgy hápog, megy és tojik tojást, mint egy kacsa, de egyébként valójában réce,

jegyezte meg. Vagyis az influenzához hasonló tüneteket okoz, miközben egy másik kórokozó. Vagyis épp úgy diagnosztizálhatatlan egy levegővétellel, mint az influenza. A gond az, hogy aki ezt magán kipróbálta és nem igazolódott, tehát nem fáj neki a légzés, nem köhög, az gondolhatja úgy, hogy teljesen negatív,

valószínűleg álnegatívvá is tudja ezzel magát tenni,

mert tudott, hogy a koronavírus-fertőzés az esetek nagyon nagy részében legfeljebb enyhe panaszok és tünetek mellett lezajlik. Az illető meg a negatív státuszáról meggyőződve fog mozogni a társadalomban, és adott esetben nem is fogja tudni, hogy fertőz.

A vírus jelenleg egyetlen hatásos kimutatási módja a célzott tesztelés. Addig pedig az izoláció, a higiéniai szabályok betartása,

és ha valaki megbetegszik, akkor jöhet a támogató kezelés – amire már egészen pontosan lefektetett eljárási rendek vannak forgalomban, amiket a betegeknek is tudomásul kell venniük, emelte ki a szakember.

Szerinte érthető, hogy mindenki minden fűszálba kapaszkodik egy ilyen helyzetben, és minden praktikát ki akar próbálni. Szegheő Péter ugyanakkor úgy véli, hogy ha az alap járványügyi szabályokat betartjuk, tehát rendszeresen mosunk kezet, fertőtlenítjük az arcunkat, kabátujjba tüsszentünk, köhögünk és minimálisra csökkentjük a kontaktusokat, akkor el lehet kerülni a megfertőződést. De illúzió nincsenek, és úgy véli, hogy

a magyar társadalom jó része át fog fertőződni a koronavírussal, amiről utólag tudni fog, vagy nem.

A jó hír viszont, hogy a járványoknak jó szokása, hogy előbb-utóbb lezajlanak, ez fog történni ezzel a mostanival is – tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!