Pár száz éve a rettegett és tisztelt brit haditengerészet hozta létre a Brit Gyarmatbirodalmat. Az 1982-es Falklandi-háborúban mindössze 48 órába telt összeállítani azt a flottillát, amely segített visszaszerezni Argentínától a szigeteket. Egy héttel az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború idején azonban a Királyi Haditengerészet azonban még mindig nem jutott el a válságövezetbe.

Mindezt a Royal Navy szégyeneként értékelik Nagy-Britanniában. Ugyanis a ciprusi, Akrotiri támaszpont elleni iráni válaszcsapással szuverén brit területet ért támadás. A haditengerészet pedig minderre azzal tudott válaszolni, hogy a napokban készíti fel – „a hegesztési munkálatok befejezése után” - az HMS Dragon nevű, nagyobb méretű, légelhárító rombolót és további egy hétig tart majd, mire az megérkezik a szigethez.

HMS DRAGON STILL NOT READY

The Royal Navy’s Type 45 destroyer HMS Dragon will not be ready for operations for at least another week, according to the latest reports.

Britain once ruled the waves. Now even getting a destroyer back to sea is a struggle.

Shambolic. pic.twitter.com/3x8X5nekWt

— Kiera Diss (@KieraDiss) March 5, 2026

A brit flottának két repülőgép-hordozója van, de azért nem tud gyorsan reagálni, mert nincs elegendő tengerésze és a hajók egy része karbantartás alatt áll. Nagyon távolinak tűnik a 19. század, amikor a „dupla-erő doktrína” volt az alap: a brit haditengerészetnek erősebbnek kellett lennie, mint amilyen az utána következő két flotta együttesen.

Mindeközben Ciprus védelmében a franciák segítenek – az ő egyik fregattjuk, a Languedoc azonnal útnak tudott indulni és már a szigetnél járőrözik. Ugyancsak a háborús térségbe vezénylik a Charles de Gaulle repülőgép hordozót, rombolókat, fregattokat, három radargépet és 45 Rafaele harci repülőt, valamint helikoptereket is.

? FRENCH CARRIER REDEPLOYS AFTER ABU DHABI BASE ATTACK

Urgent reports indicate that following the strike on a French military installation in Abu Dhabi, the aircraft carrier Charles de Gaulle has altered course and is now heading toward the Mediterranean.

A carrier… pic.twitter.com/LsMWVPvXyp

— Jim Ferguson (@JimFergusonUK) March 2, 2026

„Bizonyos, hogy a flotta állapota az én életem során soha nem volt ilyen rossz” – mondta a The Telegraph című lapnak Dr Nicholas Rodger haditengerészeti történész, oxfordi kutató. Szakértők szerint a britek 2002 és 2017 között 15 éven át nem építettek új fregattot. 1950-ben még 280 volt a fregattok és rombolók száma, tavaly már csak 13 – bár,

a következő évtizedre fejlesztést hirdettek meg.

A költségvetési bárd érdekes módon akkor sújtott le, amikor a magukat hagyományosan hazafiasabbnak tartó konzervatívok kerültek uralomra 2010-ben. A költség-megszorító Cameron-kormány azonnal törölte az úgynevezett 22-es osztályú fregattok projektjét, miközben a fennmaradó hajók elöregedtek és néhányat el is adtak. Egy Bahreinben – tehát a Perzsa-Arab Öbölben állomásozó, 34-éves rombolót az elmúlt hónapokban vontak ki a hadrendből. 2010 óta a brit flotta a felére zsugorodott.

Ugyan a briteknek van két, a legmodernebb F-35-ös harci gépeket szállító repülőgép-hordozója, de egyrészt technikai gondok sújtják őket, másrészt nincs számukra elengedő kísérő-hajó. A brit haditengerészet helyzetét övező vitáktól függetlenül a szigetországban abból is botrány lett, hogy Keir Starmer kormánya csak vonakodva állt Donald Trump amerikai elnök mellé – ami miatt a Fehér Ház urától kemény bírálatokat is kapott, többek között azt, hogy

Starmer „nem egy Churchill”.

A miniszterelnök egyrészt megkérdőjelezte, hogy nem sérti-e a nemzetközi jogot a támadás (a fellépést Trump-bírálói a tengeren túl is támadják), másrészt vonakodott Amerika rendelkezésére bocsájtani brit légibázisokat a támadásokhoz.

A warm welcome ?

UK’s flagship @HMSPWLS sails into Darwin today – the first RN aircraft carrier to visit Australia in a generation. #CSG25 #TalismanSabre2025 @COMUKCSG https://t.co/jkfBsNbWWe pic.twitter.com/n0SCWIcZ5m

— Royal Navy (@RoyalNavy) July 23, 2025

Ezt végül vonakodva megtette, azzal, hogy az iráni ellencsapások már szükségessé teszik a brit érdekek védelmét és annyival szúrt vissza Trumpnak, hogy „nem világos, milyen célokat akar elérni”.

A brit védelmi miniszter a Sky News többször feltett kérdésére sem volt ugyanakkor hajlandó válaszolni arról, hogy támadó műveletekbe is kezdhetnek-e.