Infostart.hu
eur:
373.12
usd:
340
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
A brit Királyi Haditengerészet (Royal Navy) hajói.
Nyitókép: UK MOD

Botrány – kiderült, milyen siralmas állapotban van a brit hadiflotta

Az Irán elleni háború rávilágított a brit haditengerészet kétségbeejtő állapotára – ezt állítja több kommentátor annak kapcsán, hogy egy további hétbe telik, amíg egyetlen romboló megérkezik a rendeltetési helyére.

Pár száz éve a rettegett és tisztelt brit haditengerészet hozta létre a Brit Gyarmatbirodalmat. Az 1982-es Falklandi-háborúban mindössze 48 órába telt összeállítani azt a flottillát, amely segített visszaszerezni Argentínától a szigeteket. Egy héttel az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború idején azonban a Királyi Haditengerészet azonban még mindig nem jutott el a válságövezetbe.

Mindezt a Royal Navy szégyeneként értékelik Nagy-Britanniában. Ugyanis a ciprusi, Akrotiri támaszpont elleni iráni válaszcsapással szuverén brit területet ért támadás. A haditengerészet pedig minderre azzal tudott válaszolni, hogy a napokban készíti fel – „a hegesztési munkálatok befejezése után” - az HMS Dragon nevű, nagyobb méretű, légelhárító rombolót és további egy hétig tart majd, mire az megérkezik a szigethez.

A brit flottának két repülőgép-hordozója van, de azért nem tud gyorsan reagálni, mert nincs elegendő tengerésze és a hajók egy része karbantartás alatt áll. Nagyon távolinak tűnik a 19. század, amikor a „dupla-erő doktrína” volt az alap: a brit haditengerészetnek erősebbnek kellett lennie, mint amilyen az utána következő két flotta együttesen.

Mindeközben Ciprus védelmében a franciák segítenek – az ő egyik fregattjuk, a Languedoc azonnal útnak tudott indulni és már a szigetnél járőrözik. Ugyancsak a háborús térségbe vezénylik a Charles de Gaulle repülőgép hordozót, rombolókat, fregattokat, három radargépet és 45 Rafaele harci repülőt, valamint helikoptereket is.

„Bizonyos, hogy a flotta állapota az én életem során soha nem volt ilyen rossz” – mondta a The Telegraph című lapnak Dr Nicholas Rodger haditengerészeti történész, oxfordi kutató. Szakértők szerint a britek 2002 és 2017 között 15 éven át nem építettek új fregattot. 1950-ben még 280 volt a fregattok és rombolók száma, tavaly már csak 13 – bár,

a következő évtizedre fejlesztést hirdettek meg.

A költségvetési bárd érdekes módon akkor sújtott le, amikor a magukat hagyományosan hazafiasabbnak tartó konzervatívok kerültek uralomra 2010-ben. A költség-megszorító Cameron-kormány azonnal törölte az úgynevezett 22-es osztályú fregattok projektjét, miközben a fennmaradó hajók elöregedtek és néhányat el is adtak. Egy Bahreinben – tehát a Perzsa-Arab Öbölben állomásozó, 34-éves rombolót az elmúlt hónapokban vontak ki a hadrendből. 2010 óta a brit flotta a felére zsugorodott.

Ugyan a briteknek van két, a legmodernebb F-35-ös harci gépeket szállító repülőgép-hordozója, de egyrészt technikai gondok sújtják őket, másrészt nincs számukra elengedő kísérő-hajó. A brit haditengerészet helyzetét övező vitáktól függetlenül a szigetországban abból is botrány lett, hogy Keir Starmer kormánya csak vonakodva állt Donald Trump amerikai elnök mellé – ami miatt a Fehér Ház urától kemény bírálatokat is kapott, többek között azt, hogy

Starmer „nem egy Churchill”.

A miniszterelnök egyrészt megkérdőjelezte, hogy nem sérti-e a nemzetközi jogot a támadás (a fellépést Trump-bírálói a tengeren túl is támadják), másrészt vonakodott Amerika rendelkezésére bocsájtani brit légibázisokat a támadásokhoz.

Ezt végül vonakodva megtette, azzal, hogy az iráni ellencsapások már szükségessé teszik a brit érdekek védelmét és annyival szúrt vissza Trumpnak, hogy „nem világos, milyen célokat akar elérni”.

A brit védelmi miniszter a Sky News többször feltett kérdésére sem volt ugyanakkor hajlandó válaszolni arról, hogy támadó műveletekbe is kezdhetnek-e.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×