Kuvait tárolókapacitásai kimerülnek, így egyes olajmezőkön már megkezdték a termelés visszafogását. A kutak leállítása a kitermelők legvégső eszközének szokott számítani. Az olajárak pedig mindeközben tovább nőhetnek – írta meg a Portfolio a WSJ alapján.

A jelenlegi ütem mellett a kuvaiti tárolók mintegy 12 napon belül teljesen megtelnek. Iparági források szerint Kuvait, amelyet az OPEC alapító tagjaként tartanak számon, azt mérlegeli, hogy kitermelését és finomítói kapacitását a belföldi fogyasztáshoz szükséges minimumra csökkentse – olvasható a cikkben.

Hozzáteszik, hogy

egy olajkút leállítása rendkívül kockázatos lépés,

ugyanis az tartós károsodást okozhat a tárolókőzet nyomásviszonyaiban, az újraindítás pedig napokig vagy akár hetekig is elhúzódhat. Így ez technikailag és politikailag is költséges döntésnek számít.

Mindeközben Irak már a hét elején a felére csökkentette olajkitermelését. A legnagyobb mezőnek számító Rumajlán napi 700 ezer, a Nyugat-Kurna-2-n 450 ezer, a Majszán-mezőn pedig 350 ezer hordóval esett vissza a volumen. Az északi Kirkuk régióban pedig elővigyázatosságból teljesen felfüggesztették a tevékenységet. Szintén gyorsan telnek Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek tárolói is, mindkét ország három héten belül elérheti kapacitásainak határait – írja a Portfolio.

Emlékeztetnek, hogy a globális olajkínálat körülbelül egyötöde a Hormuzi-szoroson haladna át naponta, az iráni konfliktus miatt a hajóforgalom viszont jelenleg megbénult. Az olajárak a konfliktus kezdete óta meredeken emelkednek, múlt héten a Brent típusú nyersolaj hordónként 72 dollár volt, pénteken 90 dollár fölé ugrott. Elemzők szerint ha a következő napokban újabb mezőknek kell leállniuk, akkor az árak a hordónkénti 100 dolláros határt is átléphetik.

A cikkben hozzáteszik, hogy a térség termelői közül Szaúd-Arábia van a legkedvezőbb helyzetben. A királyság egy csővezetékes összeköttetés révén részben meg tudja kerülni a Hormuzi-szorost, a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjén keresztül. Ugyanakkor ez a termelési volumenhez képest csupán korlátozott megoldást jelent. Ezen felül rontja a helyzetet, hogy a Rász Tanúra terminált többször is dróncsapás érte, amely a világ legnagyobb tengeri olajrakodó létesítményét is magában foglalja. Így egyre több nyersolajat kénytelenek a vörös-tengeri útvonalra irányítani.