Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint alapvetően nem annyira meglepő a kiskereskedelmi forgalom KSH-adatokból kirajzolódó bővülése, hiszen a háztartások rendelkezésre álló jövedelme növekedett, az infláció pedig alacsony szinten volt; januárban 2,1 százalékos volt a pénzromlás üteme.

„Annyiban talán meglepő, hogy az előző öt havi index is havi alapon pozitív volt, tehát itt nem lett volna meglepő esetleg egy korrekció” – tette hozzá.

A háttéradatokat sorolva rámutatott:

• decemberben a nettó átlagkereset 9,8 százalékkal nőtt, amiben egyrészt benne vannak a béremelkedések, másrészt benne a családi adókedvezmény emelkedése, a háromgyerekes édesanyák szja-mentessége
• a nyugdíjak reálértéke is növekedett az 1,6 százalékos pótólagos emeléssel, a 3,6 százalékos januári rendes emeléssel is, így ők is többet költhettek.

„Egyedül az óvatossági motívum lehetett volna az, ami ezt fékezi, de úgy tűnik, hogy azért ez most nem volt annyira erős hatás” – mondta.

Hogy mire költöttünk bátrabban, arról kiderült, legkevésbé az élelmiszer-forgalom bővült (1,2 százalék), ami viszont Regős Gábor szerint nem meglepő, hisz ha szorít a nadrágszíj, olcsóbb élelmiszert próbálunk venni, de akármennyit azért nem tudunk megenni ahhoz, hogy itt nagy bővülési számokat láthassunk. A nem élelmiszer jellegű termékeknél viszont 4,7 százalékos volt a bővülés.

„Ez egy volatilisabb tétel, jobban el tudjuk halasztani a fogyasztást, jobban meg tud az jelenni, hogy majd »később cserélem le ezt vagy azt, például a bútort«. A csomagküldés, a webes kiskereskedelem 14 százalékkal emelkedett, a használt cikkeknél volt a második legnagyobb növekedés, 10 százalék, a ruhaüzleteknél pedig 6,7 százalékkal a harmadik legnagyobb. Itt érdekes a használt cikkek növekedése, viszont a bútoroknál volt egy 3,3 százalékos csökkenés, ami azért azt jelenti, hogy a magas inflációs időszakban elmaradt fogyasztást nem pótolták még az emberek” – magyarázta.

Meglepte viszont az üzemanyagtöltő állomások forgalmának 5,7 százalékos növekedése.

„Vélhetően nem arról van szó, hogy ennyivel többet autókáztunk januárban. Talán inkább a nemzetközi forgalom tevődött át egy kicsit ide. Ennek az lehet a magyarázata, hogy nálunk most januárban a jövedéki adó emelése elmaradt, és így egy kicsit talán versenyképesebb lett az árunk. Különösen Romániával szemben történt meg az, hogy viszonylag szignifikánsan lejjebb került az árunk, tehát lehet, hogy onnan többen tankoltak itt” – fejtegette Regős Gábor.

Hogy a fogyasztás további bővülésének mennyire lehet gátja az új iráni háború, arról azt mondta, az inflációs hatás lesz a kérdés, de épp erről lenne még korai nyilatkozni, hisz azt sem tudni, milyen hosszan tart majd a háborúzás. Egy másik tényezőt viszont már látni: a forint viszonylag nagyot gyengült most az euróhoz képest, bár korábban meg ennél nagyobb volt az erősödés.

„Ami leginkább aggasztó, az a gáz világpiaci árának a növekedése. Nyilván problémát okoz, hogy Európa először kivezette az orosz gázt, átállt amerikaira, majd rájött, hogy az amerikai függőség sem annyira jó, és akkor a katari gáz került előtérbe, csak most a katari gáz sem jön. És most már a benzinnél is van probléma, de ott azért nem közel kétszeres az áremelkedés, »csak« 20. De egy 20 százalékos benzináremelkedés is húzza az inflációt felfelé, közvetlenül 1,5 százalékkal. A közvetett hatásokról már nem is beszélve, hogyan épül be más termékek árába már maga az infláció emelkedése” – figyelmeztetett az InfoRádióban Regős Gábor.