Infostart.hu
eur:
365.49
usd:
317.19
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Anyukák babakocsival várakoznak egy kínai gyorsétterem előtt a Fő téren, Salgótarján belvárosában.
Nyitókép: MTI Fotó: Czimbal Gyula

Koronavírus: a félelem természetes, de az előítéletekkel óvatosan kellene bánni

Kerülik a magyarok a kínaiakat a koronavírus-fertőzés kirobbanása óta, a kínai üzletekkel teli budapesti Monori Center forgalma például jelentősen visszaesett január dereka óta. A félelem természetes reakció ilyenkor, ugyanakkor könnyen elszabadulhat és pánik alakulhat ki – figyelmeztetett Németh Erzsébet szociálpszichológus.

A koronavírusról szóló friss híreinket ITT találják.

A félelem érthető, és mondhatni normális, és az is természetes, hogy vannak olyan reakciók, amelyek túlzónak tűnhetnek, nagyon különbözőek vagyunk abban, hogy miképpen reagálunk egy ilyen hírre, hogy vírus – magyarázta Németh Erzsébet szociálpszichológus. Ugyanakkor, ha nagyon erős félelmek, averziók alakulnak ki például egy nemzetiséggel kapcsolatban, az hosszú távon nem szokott jó lenni, mert egy előítélet, egy ellenségességnek a melegágya lehet.

Magyarországon ma azonban erről nem lehet beszélni, a félelem által kiváltott reakciók természetes, normális ütemben jelentkeznek, tette hozzá, amit maga is megtapasztalt a szakember egy kínai étterem felkeresése során. Tehát az előítéletességet kimondani, mint verdikt, azzal szerinte nagyon óvatosan kell bánni, hasonlóan azzal, hogy valakit, vagy valamilyen csoportot előítéletesnek bélyegzünk meg. Hiszen tudva levő, hogy sokféle politikai és gazdasági érdek is húzódhat a mögött, hogy valakiket nem megfelelőnek, akár fasisztának elmondanak.

Az egyetemi tanár arra is kitért: a járvánnyal kapcsolatos híradásoknak, főként eleinte, nagy a hírértéke az emberek számára.

Ahogyan érkeznek az újabb és újabb információk, úgy fokozódik a félelem is,

majd amikor monotonná válnak a beszámolók, »több a fertőzött, de Magyarországon nincsenek«, hogy »újabb halálesetek történtek, de messze tőlünk«, akkor a félelem egy bizonyos szinten stagnálni kezd, míg le nem csendesül végleg. Ugyanakkor ezek kapcsán

bármikor kitörhet egy pánik is,

ami ráadásul járványszerűen terjed, a tömeg pszichológiai reakciói hirtelen képesek kialakulni, a reakciók meg könnyen átcsaphatnak hisztériába, tette hozzá.

Az álhírek kapcsán a szociálpszichológus megjegyezte: azok a magánszemélyek, akik spontán módon kezdenek valóságokat terjeszteni, rendszerint figyelmet akarnak, hogy érdekesebbnek tartsák mások, ami egy pszichológiai jutalom számukra. Amikor viszont a médiában jelennek meg az álhírek, annak egész egyszerűen üzleti okai vannak, miután minél hangzatosabb egy cím, minél nagyobbak a számok, minél közelebbinek mutatnak be egy veszélyhelyzetet, annál többen fognak kattintani, magyarázta Németh Erzsébet. A társadalom dolga pedig, hogy tudjon ez ellen védekezni, hogy le lehessen tiltani a kitalációkat, hogy a médiumokat esetleg szankcionálni lehessen, mert, ha spontán hagyjuk ezeket elterjedni, ha bármilyen hülyeséget befogadunk, mint társadalom, akkor a társadalmi immunrendszerünk nem működik jól – hangsúlyozta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×