A fiatalok védelme érdekében a szülők mellett a moziknak is lehetne felelősségük abban, hogy kiszűrjék a korhatáros filmek túl fiatal látogatóit, de Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda igazgatója elmondta, hogy a magyar szabályozás szerint a mozi nem válogathatja meg, hogy kit enged be egy filmre. Vagyis

életkor alapján nem tehet különbséget néző és néző között.

Az Országgyűlés által 2003-ban, a filmtörvényben meghatározott rendszer lényege, hogy a mozi tájékoztat, nem kötelez, nem ír elő és nem állít tiltófákat az ajtajába – sorolta a szakember, aki szerint a korhatáros tájékoztatás elsősorban a felelősen gondolkodó szülőket célozza, akik a gyereküket is így nevelik és irányítják.

Sajnos a magyar társadalom jelentős hányada nem felel meg annak az elgondolásnak, amit a törvényalkotó annak idején papírra vetett – tette hozzá Taba Miklós –, emiatt pedig érdemes lehet átgondolni a szabályozást.

Ilyen helyzetben a mozi a szülőt és a gyermeket is figyelmeztetheti, de nincs lehetősége a korhatár betartatására – mondta az InfoRádiónak Boros Erika, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke.

"Nincs lehetősége megtiltani vagy erélyesebben föllépni a kiskorúak védelmében"

– fogalmazott, tehát, ha valaki saját akaratból be akar menni egy előadásra, érvényes jegy fejében megteheti, illetve a szülők bevihetik a gyereküket, ha így döntenek.

Az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke az InfoRádiónak azt mondta: meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a gyermekek ne ülhessenek be egy 16-os, vagy egy 18-as karikával ellátott filmre a moziba, de L. Simon László szerint ez nem jogalkotói kérdés.

"Lehet változtatni, de nem biztos, hogy jogalkotói kérdés, mert a túlzott szigor úgy hat a társadalomra, hogy azt mondhatják az emberek: »a kormánypártok megint a szabadságjogokat akarják korlátozni«, még akkor is, ha egyáltalán nincs ilyen törekvés" – mutatott rá a politikus, aki szerint a szolgáltatók felelősségére igenis, rá kell mutatni, és kérni kell őket, akár a szülőknek, szülői szervezeteknek, például a Nagycsaládosok Országos Egyesületének, hogy teremtsék meg annak a feltételét, hogy 18+-os filmre ne ülhessenek be 12 évesek.

Az európai kultúrkörben vannak olyan országok, ahol a mozinak, egy megfelelő szakértői vélemény alapján, jogában áll megmondania, hogy egy korhatáros film nem való adott korosztálynak, és ne nézhesse meg a moziban – jegyezte meg a Nemzeti Filmiroda igazgatója. Taba Miklós úgy látja, társadalmi vitát követően a törvényalkotónak szabályoznia, akár újraszabályoznia kellene ezt a kérdéskört.

Boros Erika szerint a Mozisok Országos Szövetsége mellett az Art-Mozi Egyesület és a Filmforgalmazók Egyesület is részt vehetne egy olyan társadalmi vitában, amelyet a filmiroda vezetője vetett föl az InfoRádióban. "Biztos vagyok benne, hogy a filmes szervezetek állni fognak a rendelkezésükre az összes tapasztalatukkal és szakmai tudásukkal" – hangsúlyozta, hozzátéve: amíg nincs szigorúbb szabályozás, addig a mozik is tehetetlenek a korhatáros besorolás betartásában.

L. Simon László az InfoRádiónak elmondta, hogy a parlament kulturális bizottságát még nem keresték meg az ügyben. Egyébként ő is úgy véli, hogy a jelenlegi törvény újraszabályozását szakmai és társadalmi vitának kellene megelőznie, aminek nem feltétlenül a kulturális bizottság kezdeményezésére kell, hogy történjen. Egy dolog azonban biztos, jegyezte meg, akár Pósán László elnök, akár L. Simon László maximálisan nyitottak lennének arra, hogy erről a kérdésről például bizottsági meghallgatást tartsanak, erre azonban akkor valós igénynek kell lennie.

Az országgyűlési képviselő nem feltétlenül a szigorban és a tiltásban, hanem a felvilágosításban és a nevelésben hisz.

Nem a gyermek hibája, ne hibáztassuk

A gyerekek, de sokszor még a kamaszok is nehezen tudják elválasztani a valóságot a képzelettől, legyen az akár egy mese vagy egy mozifilm – mondta az InfoRádiónak Bojti Andrea klinikai gyermekpszichológus, és ezt egyfajta mágikus, vagyis gyermeki gondolkodásnak nevezte. Vagyis ha a gyermek megnéz a moziban egy élethűnek tűnő filmet, ami nem egy megrajzolt mese, annak feldolgozása komoly lelki folyamat, hogy a filmvásznon történtek nem a valóság.

Ha a gyermek a szülő tudta nélkül nézett meg egy korhatáros filmet a moziban, és aztán elkezd félni, fontos, hogy a szülő ne hibáztassa érte. "Nem a gyerek hibája,

nem a gyerek felelőssége, hogy például 10 évesen retteg egy szörnyfejtől.

Ne a gyereket kezdjük el hibáztatni, mert akkor bezárkózik és elveszíti annak a lehetőségét, hogy megossza, kiadja magából" – hangsúlyozta a gyermekpszichológus.

Az agresszív jelenetek egy idő után megterhelhetik a gyerekeket. "A jellemzően alvásproblémák, mint az éjszakai felriadás és rémálmok, vagy a viselkedésváltozások ki tudnak hosszú távon hatni a gyerekre" – fogalmazott, és ha ezeket a tüneteket nem kezelik, akkor akár a felnőtt korra is kihathatnak.