Infostart.hu
eur:
379.85
usd:
321.98
bux:
126972.23
2026. február 23. hétfő Alfréd
Diákok ebédelnek a nyíregyházi Görögkatolikus Általános Iskola ebédlőjében 2014. május 9-én. Megjelent a szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többek között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Tilos lesz többek között a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy a közétkeztetésben fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Nem családi gyászesemény, hogy kezdődik az iskola

A szülők iskolakezdés után legalább még egy-két hétig fordítsanak több időt a gyermekekre, de nem szabad stresszben tartani őket az iskolakezdés miatt – mondja Léder László pszichológus.

A szakmai tapasztalat azt mutatja, hogy

a gyerekek általában jobban viselik az iskolakezdést, mint a szüleik,

és pár nap után, szinte észrevétlenül hozzászoknak. Sok szülőnek azonban már a nyári együttlét is nehéz feladatnak bizonyul, hiszen két és fél hónapot szülő–gyerek programmal kitöltetni valóan nem olyan egyszerű. De az iskolakezdés alkalmával úgymond normalizálódik az ember élete, ezért "ne essünk kollektív családi gyászba", mert az egyáltalán nem olyan rossz dolog – tanácsolja a pszichológus.

Léder László úgy látja, a valós problémák 99 százaléka a reggeli felkelésekből származik. Bár szülőként, és szakemberként nehezen értelmezhető számára, hogy az első tanítási napon miért kell reggel fél nyolcra például elsős, másodikos diáknak bemennie az iskolába, azzal egyetért, hogy a nyári szünet végén a fokozatos korábbi lefekvéssel, felkeléssel trenírozva segíthetjük a legtöbbet a gyereknek.

A pszichológus az InfoRádiónak nyilatkozva arra is kitért, hogy szerinte az iskolának szeptemberben kell kezdődnie, fokozatosan. Általában ugyanis

nem szokott jól elsülni, hogyha a szülők a gyermeküket augusztus végén olvasásra, matekozásra próbálják rábírni.

Azon felül, hogy mindenki stresszes lesz tőle, sok hozadéka nincs is, jegyezte meg.

Az óvodából a iskolapadba csöppenő elsősökkel kapcsolatban arra hívta föl a figyelmet, hogy számunkra a legfontosabb tájékozódási pont az, hogy a szülő hogyan érez, ezért – nem túlzásokba esve –, de azt kell kommunikálni, hogy jó dolog az iskola, vannak előnyei, ami segítheti a lelki fölkészülésüket. Személyes tapasztalata továbbá, emelte ki, hogy amikor a gyerekek bekerülnek az első osztályba,

a szülők "nem engedhetik el a kezüket",

rossz stratégiának véli, hogyha a szülő azt gondolja, hogy onnantól kezdve az iskola kompetenciája és felelőssége, hogy csináljanak a gyerekből iskolást. Az első pár hét mindenképp egy intenzívebb szülői jelenlétet igényel, tette hozzá.

Léder László végezetül megjegyezte, tapasztalatai alapján az iskolarendszer az apák "térképéről" sok esetben hiányzik, és teljes mértékben az anyákra hárul az intézkedés jogköre és felelőssége, mintha a gyermek taníttatása és fejlesztése kizárólag az ő feladatuk lenne, ami óriási tévedés. A pszichológiai kutatások ugyanis mind azt mutatják, hogy az apai jelenléte mind a kislányok, mind a kisfiúk teljesítményét, és iskolai közérzetét is javítja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

A miniszterelnök az Országgyűlés parlamenti időszakának megnyitóján értékelte az elmúlt hónapokat és a kormány munkáját. Erre ellenzéki képviselők válaszoltak, az elhangzottakra viszonválaszban reagált Orbán Viktor.

Beváltott szlovák ígéret: lekapcsolják a villanyt Ukrajna felé

Robert Fico egy vasárnap este a közösségi médiában közzétett videójában azt mondta, beváltja ígéretét, és lekapcsolja az ukránoknak az áramot. A szlovák kormányfő hétfőn ezért felkeresi az állami áramszállító vállalatot, az SEPS-t, és arra kéri a céget, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló rendkívüli villamosenergia-exportot.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Donald Trump amerikai elnök állítólag erősen hajlik afelé, hogy megtámadja Iránt: több amerikai lap is megszellőztette a hétvégén, hogy a politikus legalább egy limitált, légi képességekre támaszkodó, stratégiai célpontokra korlátozódó katonai csapást végre akar hajtani a síita hatalom ellen. Egy Venezuelához hasonló, gyors és sikeres, párórás akció azonban abszolút nem borítékolható - sőt, kifejezetten valószínűtlen -, Irán ugyanis mind katonailag, mind politikailag, mind földrajzilag sokkal keményebb dió. Nézzünk meg öt forgatókönyvet, mi történhet, ha Donald Trump tényleg megtámadja Iránt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×