eur:
409.72
usd:
389.41
bux:
79655.27
2024. november 25. hétfő Katalin
Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a fővárosi Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban 2019. május 6-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Érettségi: jön a töri!

180/240 percen át izzadhatnak a diákok szerda délelőtt. 60 százalékban magyar, 40 százalékban egyetemes történelem az asztalon.

A történelem írásbelikkel folytatódnak ma az érettségi vizsgák a középiskolákban országszerte.

A középszintű írásbeli 180 percig tart, az írásbelin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges (kifejtendő) feladatokból áll.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják.

Az összes feladat közel fele a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik. Továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

A történelem emelt szintű írásbelije 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll, hasonlóan a középszintűhöz.

A diákok először az első feladatlapot oldják meg, majd a dolgozatokat 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a második feladatlapot.

A témák megoszlása és a használható segédeszközök megegyeznek a középszintű feladatokéval.

Címlapról ajánljuk
Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Hatalmas meglepetés született a romániai államfőválasztás első fordulójában, melynek győztese „meglehetősen nemzetieskedő, szélsőséges, szektásnak tűnő hitvilággal kampányolt” – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója. Szakáli István Loránd arról is beszélt, hogy bár az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor több szavazatot kapott, mint négy éve, a december 1-jére kiírt parlamenti választáson nem mehet biztosra a párt, nagy mozgósításra lesz szükség az utolsó napokban.

Kóka János: ha a magyar egészségügy továbbra is betegségügy marad, akkor megnyerhetetlen a csata

Ebből a kevés pénzből is sokkal többet ki lehetne hozni, de ettől még igaz az, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer finanszírozásában minden évben körülbelül kétezer milliárd forint hiányzik” – mondta Kóka János, a Doktor24 csoport alapító-tulajdonosa az InfoRádió Aréna című műsorában. Azt is állította, hogy nem több, hanem jobb minőségű egészségügyi ellátó centrumra volna szükség.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Földcsuszamlás történt a román politikában, hatalmasat bukott a miniszterelnök

Földcsuszamlás történt a román politikában, hatalmasat bukott a miniszterelnök

Meglepetés meglepetést követett a romániai elnökválasztáson: az előzetes várakozások és az exit pollok ellenére az első helyen egy oroszbarát független jelölt, Călin Georgescu végzett, a második helyre pedig az ellenzéki Mentsük Meg Romániát párt jelöltje, Elena Lasconi futott be, így ők ketten mérkőznek meg a december 8-i második fordulóban. Marcel Ciolacu szocialista miniszterelnök a harmadik helyen végzett, az eredmények ismeretében lemondott pártelnöki posztjáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×