Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.73
bux:
134725.92
2026. június 9. kedd Félix
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt delegációjának tagja az Országgyûlés alakuló ülésének elõkészítõ tárgyalása végén tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2026. április 21-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

A Tisza Párt jogi vezetője szerint „lemondani nem gyengeség”

Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt jogi vezetője, országgyűlési képviselő lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, több közjogi méltóságot és állami szervek vezetőit vasárnap a közösségi oldalán, hangsúlyozva, hogy lemondani nem gyengeség, hanem erő.

Melléthei-Barna Márton – aki Magyar Péter miniszterelnök sógora – Facebook-posztjában felidézte, hogy korábban lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről, mert az intézmény integritását fontosabbnak tartja az egyéni ambícióknál, és még a látszatát is el akarta annak kerülni, hogy valamilyen visszaélés történhet.

A politikus a köztársasági elnököt, a Legfőbb Ügyészt, a Kúria elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét arra szólította fel, hogy a demokratikus berendezkedés és a közbizalom helyreállítása érdekében haladéktalanul mondjanak le a tisztségükről.

„Tapasztalatból mondom: lemondani nem gyengeség, hanem erő” – üzente a megszólított állami vezetőknek, akik – mint írta – „az utóbbi években, évtizedekben számtalan olyan döntést hoztak meg, vagy éppen nem hoztak meg”, amelyek megítélése szerint, „és a magyarok túlnyomó többségének a megítélése szerint” alapjaiban rombolta a jogállamiságot és kérdőjelezte meg az általuk vezetett intézmények hitelességét és integritását.

Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke először a választás éjszakáján mondott beszédében szólította fel lemondásra az államfőt, és az „összes bábot, akit az elmúlt 16 évben az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett”. Magyar Péter szombaton, a parlament alakuló ülésén tett miniszterelnöki esküjét követő beszédében ismét távozásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×