Az első rész alapvető információkat, definíciókat, összefüggéseket kér számon – mondta a Veres Pál. Ezek között volt másodfokú egyenlet megoldása, arányosítási feladat, százalékszámítás is szerepelt, és az alapvető halmazműveletekről is számot kellett adniuk a vizsgázóknak. Gráfos és egyszerű kombinatorikai feladat is volt a vizsgán, illetve a diákok által kevésbé kedvelt vektorműveleteket is számon kérték – fejtette ki.

Mindezek mellett egy könnyen teljesíthető számelméleti feladatot is meg kellett oldani, valamint a trigonometriai és a koordinátageometriai tudásra is szükség volt. Végül egy mértani sorozattal kapcsolatos feladat várt a diákokra, ami a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója szerint általános iskolai nyolcadikos szint, és egy statisztikai feladatot kellett még megoldani.

Az első rész olyan témákra, definíciókra, összefüggésekre kérdezett rá, amelyeket illik tudnia egy érettségizőnek

– emelte ki a szaktanár.

Veres Pál szerint a második rész A részében lévő első három feladat olyan volt, amit sokszor gyakoroltatnak a diákokkal, sok feladatgyűjteményben szerepel.

A B részben lévő feladatok viszont hosszú szövegűek és összetettebbek, ezek a legnehezebbek, mert több pontot is érnek. Ebben a részben az a fontos, hogy magabiztos legyen a matematikai szövegértés.

Az idei feladatsor az átlagosnál kicsit nehezebb volt,

de ez az összetettségben rejlett, valamint abban, hogy sokat kellett dolgozni a magasabb pontszámért, a jobb osztályzatért – vélekedett a matematikatanár.

Veres Pál szerint az emelt szintű érettségi első négy feladata – benne geometriai jellegű feladat, sorozatos egy kis csavarral, exponenciális és gyökös egyenlet, illetve kombinatorika – teljesíthető volt. A következő ötből négyet kellett teljesíteni, s ezek már összetettebbek gondolkodást igényeltek.