eur:
411.26
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter ajándékba ad Schmidt Máriának, az ötvenhatos emlékév kormánybiztosának a forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából újrapalackozott, 1956-os évjáratú, 5 puttonyos tokaji aszúból egy üveggel az 1956, a palackba zárt történelem című sajtóeseményen a minisztériumban 2016. október 27-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Schmidt Mária: 30 év távlatából már érdemes megnézni a gazdasági rendszerváltást

30 év távlatából már érdemes megnézni, hogy a térség országai hogyan oldották meg a gazdasági rendszerváltást, hátha kiderül: volt-e jó megoldás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Schmidt Mária, a 30 éve szabadon emlékév kormánybiztosa.

A rendszerváltáskor átörökített kapcsolatok és pénz problémája is felmerül majd a „30 éve szabadon” emlékév tematikájában – mondta az emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos. Schmidt Mária történész kiemelte: két alternatíva volt Magyarország számára, vagy „mindent megvesznek a külföldiek, vagy pedig megpróbálunk olyan magyar embereket helyzetbe hozni, akik kellően a tűzközelben vannak, kellően ügyesek, kellően mozgékonyak és tudnak élni a lehetőséggel”.

Így is nagyon alacsony volt a magyar tulajdonosok száma – tette hozzá a történész, aki szerint túl sok befolyást kaptak a külföldi beruházók. A magánosításhoz szükség volt erre a tőkére – jegyezte meg. Amikor az ember vesztese ennek a folyamatnak, egészen másképp látja, mint távlatból – mondta Schmidt Mária.

Érdemes a térség többi országával is összehasonlítani, hogy a gazdasági átmenet hol, hogyan ment végbe

– fogalmazott a kormánybiztos. Így kiderülne, hogy miként alakulhatott volna másként, létezik-e jó megoldás.

Schmidt Mária szerint a rendszerváltás nem arról szólt, hogy Európa egyesült, hanem arról, hogy a keleti blokk országai a nyugati országok feltételeivel csatlakozhattak. „Mi európainak tartottuk magunkat, és nekünk az egy nagy tapasztalat, hogy nyugat nem így gondolkodott rólunk” – vélekedett. Szerinte a nyugati országok úgy gondolják, „kolonc vagyunk a nyakukban”, és megbánták, hogy Magyarországot az unió tagállamai közé fogadták. A történész úgy fogalmazott: nem tudja, áthidalható-e most ez a szakadék Európa két fele között.

További országok válhatnak ki az EU-ból

Schmidt Mária arról is beszélt, hogy az Európai Unió most véget érő ciklusában Jean-Claude Juncker deklaráltan politikai kormányzást vezetett be, holott az Európai Bizottság elnökének funkciója nem politikusi funkció.

Úgy vélte, hogy

ha ez a politikai kormányzás folytatódik, akkor további országok unióból történő kiválása is elképzelhető.

A szakember nem lát politikai igényt a közös kormányzásra, nagyon nagynak látja az ellentéteket és a különbségeket. Kijelentette: nem történt elmozdulás abban, hogy a kelet-közép-európai és a nyugat-európai térség közti jövedelmi különbség mérséklődjön. Egyharmadát keresik itt az emberek, mint nyugaton, pedig munkában nem csak az egyharmadot mutatják fel - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×