eur:
393.16
usd:
363.04
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Václav Klaus korábbi cseh államfő beszél a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciáján Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. március 23-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Václav Klaus: el kell felejteni a kelet–nyugat felosztást

Így, közel három évtizeddel a kommunizmus bukása után, már felnőttek a térség országai, ideje valamit közösen csinálni - jelentette ki Václav Klaus a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Arról is beszélt, hogy szerinte az Európai Parlament az unió hivatalos propagandaszerve, amely az integrációt támogatja.

Csehország korábbi államfője, a nemzetek szuverenitásának erős támogatója a Mathias Corvinus Collegium által szervezett migrációs konferencián vett részt, ezután nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

Úgy vélte, a kommunizmus bukása után nagyon nehéz volt a közép-európai térségben megtalálni a közös hangot a politikai vezetők között, hiszen minden ország azon igyekezett, hogy önmagát megmutassa mint a legjobbat az összes közül.

Mindenki az első akart lenni, aki csatlakozhat az európai közösséghez, az első, akit elfogadnak a nyugatiak.

"Így, közel három évtizeddel később azt hiszem, már megkomolyodtunk, felnőttünk. Ideje valamit közösen csinálni" - jelentette ki Václav Klaus, hozzátéve: a mi emlékeink teljesen mások, mint a nyugati országokéi, és szükség van erre az együttműködésre.

"Tíz-tizenöt éve valósággal sokkolt a felismerés, hogy milyen viszonyban vannak egymással az európai vezetők. Az uniós csúcsértekezleteken ülve, a hivatalos események kezdete előtt néhány perccel derült ki számomra, hogy minden egyes ember az asztal körül személyes jó barátja az összes többinek. Mindenki keresztnevén szólítja a másikat, kiváló hangulatban csevegnek. Mikor erre rákérdeztem egy miniszterelnöktől, nevetve mondta, ó, mi ugyanannak a kereszténydemokrata ifjúsági csoportnak a tagjai voltunk, és tizenhat évesen Franciaország déli részén epret szedtünk, jól ismerem őt, őt és őt, együtt élveztük az életet, együtt ittunk életünkben először bort a szüleinktől távol, egy nyári táborban. Ez nálunk hiányzik" - idézte fel emlékeit az egykori cseh államfő.

El kell felejteni a kelet–nyugat felosztást, ez egy hidegháborús klisé, amelyet mindig felemlegetnek

- jelentette ki. "Én nem vagyok keleti, én közép-európai vagyok. Persze valóban létezik egy megosztottság Európában, a valódi demokraták és a nem való­diak között" - mondta.

Az Európai Parlamenttel kapcsolatban annak a nézetének adott hangot, hogy az nem egy igazi parlament, csak úgy tesz, mintha az volna. "Az európai országok elküldik Brüsszelbe és Strasbourgba azokat a politikusokat, akik nem nyertek saját országukban, így azt mondhatjuk, az ott ülők a második vonalat képviselik. Aztán a kereszténydemokraták és a szocialisták együtt küzdenek azok ellen, akik bírálni merészelik a hivatalos európai doktrínát, így azt mondhatjuk, az Európai Parlament az unió hivatalos propagandaszerve, amely az integrációt támogatja. Nem látok semmi esélyt arra, hogy ez megváltozhat". Ehhez Václav Klaus szerint

az kellene, hogy valódi politikai pártok legyenek az EP-ben, ahhoz pedig egy valódi „európai nép” kellene. Az pedig nincs.

"Magyarországon lehetnek bal- és jobboldali pártok, ez Brüsszelben lehetetlenség".

A V4-ek Václav Klaus által többször kritizált együttműködésében a volt cseh államfő szerint a migrációs téma hozott olyan új elemet, amiben mindannyian meg tudtak egyezni. Hozzátette: "a visegrádi országok álláspontja inkább az idősebb nemzedék álláspontja, nem a fiataloké. Azt érzem, hogy a fiatalok a négy közép-európai államban is az EU-propaganda áldozatai, márpedig az EU ebből a szempontból sokkal agresszívabb, mint a Szovjetunió volt a későbbi időszakban. Nem mondom, hogy Sztálin idején nem volt szigorúbb, de a nyolcvanas években biztos nem volt olyan agresszív a propaganda, mint manapság az unióban".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×