Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Aimen Dean, a brit külső hírszerzés, az MI6 korábbi ügynöke beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciájának zárónapján Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. március 24-én.
Nyitókép: Aimen Dean, a brit külső hírszerzés, az MI6 korábbi ügynöke beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium háromnapos migrációs konferenciájának zárónapján Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. március 24-én. MTI/Soós Lajos

A határvédelem fontosságát hangsúlyozták előadók a migrációs konferencián

A jogszerű határátlépés, valamint a határvédelem fontosságát hangsúlyozták előadók a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján vasárnap, a Várkert Bazárban.

A jogszerű és a nem szabályos migráció közötti különbségtétel fontosságát emelte ki Clifford D. May, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért (Foundation for Defense of Democracies) alapítója és elnöke. Azt mondta,

a tömeges migráció már óriási demográfiai változásokat eredményez egy társadalomban, s ez rossz jelenség.

Hozzátette: a magyaroknak joguk van döntéseket hozni magukra nézve a migrációval kapcsolatban, az Európai Unió erősebb tagállamai pedig nem diktálhatnak a kisebbeknek a migrációt illetően.

Clifford D. May szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a bevándorlással kapcsolatos legitim aggályokat fejezte ki, a demokrata politikusok többsége számára azonban nem okoznak aggodalmat olyan tények, mint hogy Latin-Amerikában 42 millió ember tekinti célországnak az Egyesült Államokat, vagy az, hogy az Iszlám Állam támogatói is ott folytatnák dzsihádjukat.

A multikulturalizmus radikális ideológiává vált

- jelentette ki, hozzátéve: annak követői szerint nem probléma, ha elpusztul a nyugati kultúra, mert más kultúrák a helyébe léphetnek. Közölte ugyanakkor: akik így gondolkodnak, azok a nyugati kultúrát kevésbé tartják értékesnek, és elfeledkeznek az iszlám imperializmusról és rasszizmusról.

Frank Füredi, a University of Kent szociológus professor emeritusa a határok fontosságát hangsúlyozta, rámutatva arra: napjainkban egyre többen kérdőjelezik meg ezt a nézetet.

Közölte, akik a határokat megkérdőjelezik, azok az állampolgárságot is negatív jelenségnek tartják, ami alapvető fenyegetés a demokráciára.

A határok fenyegetettsége a legveszélyesebb kulturális fejleményhez vezet: megfosztja az embereket a nemzetiségüktől és a területüktől - mondta.

Frank Füredi hozzátette, a fizikai határok támadói a szimbolikus határokkal is ezt teszik; megkérdőjelezik a jogunkat arra, hogy meghúzzuk a határokat. Szerinte veszély fenyegeti a magánéletet és a közéletet elválasztó határt, ahogy a nők és férfiak között húzódót is, de még a gyermek és a szülő közötti is megkérdőjeleződik.

Beszéde végén utalt Orbán Viktor miniszterelnök szombati előadására, amelyben a kormányfő azt mondta, nagy nemzetekre is szükség van a geopolitikai harcok megvívásához. Kijelentette, a nagy nemzetek mellett nagy gondolatokra is szükség van, majd hozzátette: nemcsak Magyarország, hanem az emberi civilizáció jövője a tét.

Pablo Martín Alonso nyugalmazott spanyol csendőrtábornok, korábbi határvédelmi műveleti vezető, aki Spanyolország határvédelmének fejlesztését mutatta be, azt mondta, Spanyolország egyre nagyobb migrációs nyomás alatt áll, miután a Földközi-tengeri egyéb útvonalak elzáródtak. Hozzátette,

őreik nem csak a nyílt tengert és a partvidékeiket ellenőrzik, együttműködési megállapodásoknak köszönhetően hajóikkal és helikoptereikkel Észak-Afrikai országainál is járőröznek.

Pablo Martín Alonso Mauritániát és Szenegált emelte ki, ahová összekötő tiszteket is telepítettek. Adataikat megosztják más érintett országokkal, és ha kell, gyors reagálású egységeket is be tudnak vetni - ismertette.

Aimen Dean, az MI6 korábbi ügynöke arról beszélt, Európa példát vehetne arról, ahogy egyes arab országok kezelik a migrációt. Dubajban és Abu Dzabiban például, ahol igen nagy a betelepülők száma, egyáltalán nincs feszültség az őshonos lakosság és az újonnan érkezettek között.

Ennek oka, hogy az újonnan érkezők csak 10-15 évre szóló letelepedési engedélyt kapnak, állampolgárságot nem. Sokszor még két-három generáció múlva sem szerzik meg az állandó letelepedési jogot.

A betelepülők így nem jelentenek bűnözési kockázatot, mert abban a pillanatban kiutasíthatják őket az országból, ahogy törvénytelenséget követnek el - mondta.

Hozzátette, ráadásul kisebb a vonzerő is, ami miatt ott útnak indulnak az emberek. Ma megéri Európába elindulni az állandó letelepedés reményében, de ha csak ideiglenes tartózkodási engedélyben bízhatnának, kevesebben vállalkoznának a kockázatos útra - közölte Aimen Dean.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×