Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciáján Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. március 23-án.
Nyitókép: Illyés Tibor

Orbán Viktor: schengeni belügyminiszteri tanács döntsön a migrációs ügyekben

A határvédelem kérdését el kell venni az Európai Bizottságtól, és az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács mintájára létre kell hozni a schengei övezet belügyminisztereinek tanácsát, ott adjanak választ a migráció ügyére - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti migrációs tanácskozáson. 

Ha a migráció kérdését az európai politika nem veszi végre napirendre, olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket nem lehet megállítani - jelentette ki a miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.

Orbán Viktor úgy értékelte, hogy 2015 óta eltelt 4 évben az unió struktúrái képtelenek megoldani a migráció ügyét. Kijelentette: az európai parlamenti választások után a határvédelem kérdését el kell venni az Európai Bizottságtól, és az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács mintájára létre kell hozni a schengei övezet belügyminisztereinek tanácsát, ott adjanak választ a migráció ügyére.

Azt hangsúlyozta, hogy nincs idő a halogatásra, Afrikát most kell megsegíteni, hogy ne induljanak el újabb tömegek Európa felé, és Európa keleti és nyugati felének egységét is most kell helyreállítani.

Orbán Viktor szerint a migráció ügyében élkesen válik el egymástól Nugat-Európa és Közép-Európa gondolkodása. Szavai szerint Nyugaton beállt az a helyzet, hogy a kersztény őslakosság mellett megjelent egy más kultúrát képviselő kisebbség, és ott az vált a legfontosabb kérdéssé, hogy miként menedzseljék az együttélést velük.

Közép-Európában ugyanakkor ilyen tömegek nincsenek, és a magyar kormány minden erőfeszítése arra irányul, hogy ne is legyenek.

Úgy értékelte, hogy ez a két megközelítés "elmegy egymás mellett", és senki nem tudja, hogyan lehet áthidalni ezt.

Jöjjön már egy nagy ország, amely ugyanazt mondja, mint mi

Magyarország vezető szerepet játszik a migrációról szóló vitában, pedig ezt semmi sem indokolja - jelentette ki a miniszterelnök, és hozzátette: a helyzet természetellenes, de nem mi választottuk. Azt hangsúlyozta, hogy ez földrajzi, történelmi helyzet következménye.

Sem Magyarország, sem Magyarország vezetői nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában - fogalmazott a miniszterelnök.

Magyarország számára kulcskérdésnek nevezte, hogy jöjjön egy nagy európai ország, aki a migráció ügyében ugyanazt képviseli, amit a magyar kormány.

Ez nem mehet így, nekünk kell egy nagy ország, aki Nyugat-Európából ugyanazt mondja amit mi, ellenkező esetben vereséget fogunk szenvedni

- fogalmazott a miniszterelnök, aki ezért tartja fontosnak az új olasz kormány hozzáállását a kérdéshez.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×