Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.91
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Sivatagi látkép sziklás hegyekkel az amerikai Nevadából.
Nyitókép: Unsplash

Furcsa földrengéseket mértek a nevadai nukleáris tesztbázis közelében

Több alkalommal is megmozdult a nevadai sivatagban, Tonopah közelében az elmúlt napokban. Többen arra gyanakszanak, hogy föld alatti nukleáris kísérletek állhatnak a rejtélyes rengések hátterében.

Egy különös földrengéssorozat rázta meg Nevada sivatagát, a Tonopah Tesztterület közelében, ahol az amerikai hadsereg titkos nukleáris kísérleteket végzett. Az US Geological Survey (USGS) az elmúlt napokban több mint tucatnyi, 2,5 és 4,3 közötti magnitúdójú rengést regisztrált a régióban, amelyek egy részét a helyiek is érezhették – írja a Daily Mail híradása nyomán az Origo.

A terület régóta szolgál katonai repülőgép- és nukleáris tesztek helyszínéül. A szakértők szerint a mostani földrengések a Közép-Nevada Szeizmikus Zóna természetes geológiai mozgásaival is összefügghetnek,

nem zárható azonban ki annak a lehetősége, hogy a föld alatti nukleáris tevékenységek is szerepet játszanak a rengéssorozatban.

Az eddigi legerősebb rengés 4,3-as magnitúdójú volt vasárnap, a hatását pedig több mérföldes távolságban is érezték.

A földrengések ugyan komoly riadalmat kelthetnek, károkról vagy sérülésről eddig nem érkezett hír. A tudósok folyamatosan figyelik a térséget, miközben az Egyesült Államok nukleáris politikája és a titkos bázis körüli spekulációk továbbra is izgalomban tartják a közvéleményt. A mostani rengéssorozat ismét felhívja a figyelmet arra, mennyire érzékeny a régió geológiai és katonai szempontból egyaránt.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×