eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökségi ülésére érkező Lovász László elnök integet az akadémia tervezett átalakítása ellen szervezett tüntetés résztvevőinek az MTA székháza előtt Budapesten 2019. február 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Haladéktalanul tárgyalásokat kér az MTA elnöksége

Az intézmény vezetése felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy "biztosítsa az akadémiai kutatóhelyek törvényben garantált alapfinanszírozását".

Ülést tartott kedden a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a testület többségi szavazással elfogadott határozatában felkérte Lovász László elnököt, hogy "haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat" Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel az akadémiai kutatóintézetek jövőbeni struktúrájára vonatkozó miniszteri javaslatokról.

A tanácskozáson elfogadott határozat szerint az elnökség felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy "biztosítsa az akadémiai kutatóhelyek törvényben garantált alapfinanszírozását".

Az akadémiai kutatóközpontok főigazgatóitól és az önálló jogállású intézetek igazgatóitól azt kéri az MTA elnöksége, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program keretében előkészített támogatási igényeiket terjesszék fel az akadémia elnökéhez.

"Az elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy - a Professzorok Batthyány Köre által tett és az ITM miniszter által is elfogadott javaslattal összhangban - a kutatóintézet-hálózat igényeit abban az esetben továbbítsa az ITM minisztere, valamint az NKFIH elnöke részére, ha a minisztertől előzetesen írásbeli visszaigazolást kap arról, hogy a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást az intézetek megkapják" - tartalmazza az elnökségi határozat.

A dokumentum szerint az MTA elnöksége köszönettel veszi az akadémián és más intézményeknél dolgozók támogatását, továbbra is kéri az akadémiai dolgozók "töretlen helytállását, bizalmát és higgadt feladatellátását".

A tanácskozás idején Élőlánc a tudományért címmel demonstrációt tartott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). A demonstráció résztvevői az MTA épülete körül élőláncot alkotva álltak ki az intézmény egysége, autonómiája, a kutatóintézetek függetlensége mellett.

Közben nyílt levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a külföldről hazatért fiatal kutatókat támogató Lendület-program nyerteseinek, akik - szintén nyílt levélben - néhány napja arra kérték a kormányfőt, hogy állítsa le az MTA átalakítását. Az intézmény épülete körül kedd délután egy szimbolikus időpontban kezdődött tiltakozás kutatók, diákok, szimpatizánsok részvételével. A kormányfő egyebek mellett azt írta, a cél az, hogy akárcsak az egyetemek átalakításánál, úgy

a kutatás-fejlesztés területén is egy optimális, adminisztratív kötöttségektől mentes, de felelősségteljesebb és átláthatóbban működő rendszer jöjjön létre.

"Érték tehát nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet" - fogalmazott Orbán Viktor.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×