Az átvilágítás megkezdéséről szóló közleményben ugyanakkor az Akadémia felhívja a figyelmet arra is, hogy az MTA kutatóközpontjainak és intézeteinek finanszírozása továbbra sem megoldott, ami

"egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében".

Az MTA a kormány kezdeményezésére megkezdte azt a széles körű, az MTA teljes kutatóintézet-hálózatára kiterjedő átvilágítást, amelynek módszertanát és ütemezését az akadémia elnöke által létrehozott, tudósokból álló, 2018. november 16-án megalakult Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) határozta meg - közölték, hangsúlyozva: az MTA továbbra is támogatja a kormányzatnak az ország kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményét fokozó erőfeszítéseit, de ez a cél csak az akadémia kutatóhálózatának megtartásával érhető el.

Az MTA elnöke, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető miniszter 7-7 delegáltjából álló KTEB az alakuló ülésén egyhangúlag, határozatban fogadta el az átvilágítással kapcsolatos elvárásokat és az értékelés szempontrendszerét - idézik fel.

Az átvilágítással kapcsolatos elvárások között szerepel, hogy

"meg kell állapítani az intézményhálózatban működő kutatócsoportok alapkutatási és alkalmazott kutatási tevékenységének kiválósági szintjét",

az átvilágítás eredményeként hozandó intézkedéseknek ki kell elégíteniük a jogos kormányzati elvárásokat, valamint alapot kell teremteniük arra, hogy az intézethálózat megfelelően illeszkedjen a nem MTA-fenntartású KFI környezetbe. Emellett az átvilágításnak biztosítania kell a folyamat és az eredmény hitelességét a magyar és a nemzetközi tudományos közösség előtt.

Az átvilágításnak ezeken túl megfelelő alapot kell adnia arra, hogy az MTA vezetése az intézményvezetőkkel együttműködve levonja a következtetéseket és meghatározza a tennivalókat. "Eredményeire alapozva új, a nemzeti KFI stratégiába illeszkedő, azt nélkülözhetetlen hozzájárulással támogató saját KFI stratégiát kell megfogalmazni, amely figyelembe veszi az egyes intézmények céljait, fejlődését és az általuk művelt tudományok és innovációs területek szükségleteit, lehetőségeit. Az átvilágításnak lehetővé kell tennie, hogy ahol a fentiek meghaladják az MTA saját lehetőségeit, ott hitelesen és eredményesen léphessen föl igényeivel a kormányzat és a társadalom felé" - írják.

"Az átvilágításnak meg kell felelnie az intézeti vezetők elvárásainak, alkalmasnak kell lennie arra, hogy megalapozza a fenntartó MTA és az intézethálózat intézményvezetőinek olyan intézkedéseit, amelyek a tudományos közösség, az egyetemi partnerek és az innovációban érintett gazdasági szereplők többsége számára észszerűek, szükségesek és elfogadhatóak, és amelyeket a későbbi intézményi teljesítmény visszaigazol (...)".

ITM: az Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához

Minden szükséges forrás és eszköz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendelkezésére áll ahhoz, hogy az általa működtetett intézményi kutatóhálózat működőképességének biztosításához a folyamatban lévő átvilágítás lezárásáig szükséges, szabályos lépéseket megtegye – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A közlemény szerint az érintett kutatóintézetek idei évre tervezett bevétele a költségvetési törvény szerint 37,2 milliárd forint, ebből az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) költségvetésében biztosított összeg mintegy 20 milliárd forint. A tárcánál lévő keret terhére történik meg az illetmények finanszírozása havi részletekben előre, aminek éves szintre vetített összege a közterhekkel és további közvetlen forrásokkal együtt meghaladja a 17,5 milliárd forintot. Az érintett intézmények MTA által tervezett dologi kiadásainak éves összege hozzávetőleg 10 milliárd forint.

Az MTA az intézményrendszer dologi kiadásait tehát a források részbeni ITM-hez rendelésétől függetlenül is túlnyomórészt saját bevételeiből finanszírozná, amelyek alakulása az Akadémia tevékenységének függvénye. Az ITM és az MTA között tavaly megszületett megállapodások alapján a tárca a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosított az idei feladatok ellátására.

Az MTA gazdálkodására vonatkozó jogszabályi előírások az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseinél rugalmasabb kereteket biztosítanak az intézményrendszer számára; a többi között az előző években biztosított, de fel nem használt források (maradvány) tárgyévi feladatellátás során történő igénybevételében, évek közötti továbbvitelében, újraosztásában; a nem költségvetési forrásból származó bevételek elkülönített kezelésében és befektetésének lehetőségében stb. Az MTA 2018. évi várható maradványa több mint 30 milliárd forint (és ebből csak az uniós forrásból biztosított előlegekre igaz, hogy azokat átmenetileg sem lehet a juttatástól eltérő célra felhasználni).

A költségvetési szervekre vonatkozó szabályok alkalmazásával az MTA fejezeti hatáskörben szükség szerint dönthet az egyes intézmények kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításról. Bármely más költségvetési szerv ajánlatkérőhöz hasonlóan az MTA is megindíthatja feltételes közbeszerzésként közbeszerzési eljárásait, amivel azonnali fizetési kötelezettsége nem keletkezik – közölték.

A felsorolt keretfeltételek teljes körűen biztosítják a gazdálkodás megfelelő szabadságfokát az MTA számára ahhoz, hogy a zavartalan működéshez szükséges átmeneti forrásátrendezéseket, egyéb intézkedéseket saját hatáskörben végrehajthassa, a közbeszerzési eljárásokat az átvilágítás időszaka alatt megindíthassa.

Mint kiemelik,

az MTA minden törvényes eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy akár az idei költségvetése terhére, akár maradványából forrásokat megelőlegezzen, átcsoportosítson, feladatokat átmenetileg vagy tartósan finanszírozzon.

Minden ezzel ellenkező híresztelés a tények nem megfelelő ismeretéről, az azokat terjesztő hozzá nem értéséről vagy ártó szándékáról tanúskodik - áll a közleményben.

Az ITM a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújítására, hatékonyságának növelésére törekszik, az e célt hasznosan szolgáló megoldások megtalálásában érdekelt. A 80 éve változatlan formában működő kutatóintézeti rendszer korszerűsítése a bevált nemzetközi gyakorlatok meghonosításával eredményesen végrehajtható, ehhez azonban minden érintett együttműködési hajlandóságára van szükség.

A kormányzati szándékok állandó félremagyarázása, a vélt vagy valós ellentétek kiélezése, alaptalan rágalmak köröztetése súlyos károkat okoz és további időveszteséggel jár, megnehezítve Magyarország mérhető versenyhátrányainak ledolgozását, a kedvező hazai adottságokban rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázását.