A magyar és orosz állam között 2020-ban lejár a hosszútávú gázvásárlási szerződés – közölte az utazó nagykövet. Ságvári Pál hangsúlyozta, a magyar kormány érdeke a versenyhelyzet fokozása. A dokumentum 1995-ben született, „ez a legnagyobb olyan szerződés, amit Magyarország köthet, értékében a paksi beruházáshoz hasonlítható” – ismertette Ságvári Pál, hozzátéve: ilyen hosszútávú szerződést a kormány nem szeretne újra kötni az orosz féllel, versenyhelyzetet szeretnének teremteni.

„Ennek kapcsán pörgött fel mind a román, mind a horvát forrásbeszerzés”

– fogalmazott.

Ságvári Pál arról is beszélt, hogy a magyar állam milyen gázszerződést szeretne 2020 után Oroszországgal. „Mindenképpen piaci változásokra reflektáló, tehát piackonform szerződést szeretnénk”. Mint mondta: manapság 20-25 éves, hosszútávú, olajindexált megállapodásokat nem szoktak kötni, és ezt az orosz fél is elfogadja. Inkább 10 évnél rövidebb szerződések köttetnek. Nem az olajárváltozáshoz kötött gázárazásra, hanem valamelyik nagy európai gáztőzsdéhez indexált megoldásra van szükség - jelentette ki. A tárgyalások célja, hogy a jelenlegi szerződések 2020-ban és 2021-ben érvényben legyenek.

A horvátoknál pattog a labda

A magyar oldalon a horvát határig már ki van építve a gázvezeték, most a horvát félnek kell kialakítania a hálózat további elemeit a Krk-szigeteki terminál felé – mondta Ságvári Pál. A horvátoknak meg kell teremtenie a kétirányúsítás műszaki feltételeit, vagyis kompresszorállomást kell telepítenie, hogy felpumpálhassák a gázt a magyar határon túlra. Ehhez kapcsolódik a Krk-szigeti cseppfolyósító terminál, ami egy visszagázosító terminál: a majdnem -200 Celsius-fokra lehűtött és így térfogatában "lekicsinyített" cseppfolyós földgázt "visszalégneműsíti", és így betölthetővé válik a klasszikus földgázvezeték-hálózatba.

Ez egy tényleges diverzifikációt jelent, ahogy a Fekete-tengeri földgáz. Annyiban talán még rugalmasabb is, hogy ezzel

„a közép-európai régió kapcsolódni tud közvetlenül egy növekvő globális piacra”,

a cseppfolyós földgáz (LNG) piacára – emelte ki az utazó nagykövet. E döntés meghozatala magyar részről stratégiai döntés. Mivel a horvát beruházás üzletileg nehezen áll meg a lábán, "felajánlottunk egy stratégiai partnerségi megállapodást a horvátoknak a terminál kapcsán" - mondta Ságvári Pál, hozzátéve: így Magyarország tulajdonosként beszállhat a terminálba, ami legalább részben ellensúlyozza a krki projekt üzletileg nehezen megalapozható voltát.

Ságvári Pál arról is beszélt, hogy projekt üzleti nehézségei miatt a magyar félnek ellátásbiztonsági felárat kell fizetnie. A Külgazdasági és Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete hangsúlyozta: az elmúlt hetekben felgyorsultak a tárgyalások.