eur:
392.7
usd:
362.79
bux:
72067.38
2024. július 5. péntek Emese, Sarolta
Brüsszel, 2016. december 7.Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa sajtótájékoztatót tart az Európai Szolidaritási Hadtest megalakulását követően Brüsszelben 2016. december 7-én. A projekt célja, hogy a fiatalok könnyebben nyújthassanak segítséget a válsághelyzetekben és az utánuk következő helyreállításban. (MTI/EPA/Aris Oikonomou)
Nyitókép: Aris Oikonomou

Navracsics Tibor: két stratégia közül kell választani

A ma oktatása a jövő versenyképessége is; az, hogy milyen színvonalon zajlik az oktatás egy adott országban, alapvetően meghatározza a következő nemzedékek versenyképességének minőségét, de magának a társadalomnak a minőségét is - mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős tagja a Versenyképes oktatás 2018 - Fókuszban a pályaorientáció című konferencián.

Az uniós biztos az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzetközi Befektetési Ügynökség (HIPA) által szervezett konferencián kifejtette: a munkaerőpiac strukturálisan átalakult, a gazdaság egyre flexibilesebbé válik, új szakmák jelennek meg, amelyek új készségeket követelnek.

A másik nagy kihívás a kompetenciák rohamos változása, a hangsúly egyre inkább azon van, hogy ezek kerüljenek előtérbe - mondta. Úgy vélte, az oktatási rendszer szükségszerűen "védekező" pozícióban van, hiszen olyan tudást kell átadnia, amelyet most még sokszor a munkáltatók sem tudnak pontosan meghatározni.

Vannak azonban olyan területek, amelyekről biztosan tudni, hogy nagyon fontosak lesznek, ilyenek például a digitális készségek.

A biztos szerint az oktatási rendszer jövőre hangolásakor két stratégia közül

  • "emberfogás" vagy
  • "területvédelem"

kell választani.

Azaz, az oktatás vagy szakmákra próbál felkészíteni, azzal a rizikóval, hogy egy gyorsan változó gazdasági környezetben a szaktudás elavulhat, egyes szakmák eltűnnek, helyettük újak születnek, vagy pedig területekre, kompetenciákra - mondta Navracsics Tibor.

Hozzátette, ez a kérdés eldőlni látszik, a hangsúly egyre inkább arra tolódik, hogy a területek, kompetenciák képzése kerüljön előtérbe. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem azt jelenti, hogy alapműveltségi területeket kellene megszüntetni vagy akár csak háttérbe szorítani, sokkal inkább azt, hogy a tudás gyakorlati alkalmazhatóságának kell az eddiginél is sokkal inkább előtérbe kerülnie.

Kitért arra is, hogy az oktatás kizárólagos nemzeti hatáskör, az EU a tagállamoknak erősen korlátozott mértékben tud segítséget adni.

Az oktatási biztos nem avatkozhat a tagállamok oktatási rendszerének struktúrájába és tematikájába, kötelessége viszont minden olyan együttműködés segítése, amely az úgynevezett európai hozzáadott értékkel segíti a tagállamokat - tette hozzá.

Az Erasmuson belül számos olyan program van, amely segíteni próbálja az oktatás gyakorlatiasítását, ilyen a vállalatok különböző országokban lévő leányvállalatai közötti gyakornoki program finanszírozásának támogatása és az európai szolidaritási testület, amely a határon túli önkéntességi programok támogatása mellett lehetővé teszi a fiatalok más országban történő gyakornokoskodását is - mondta Navracsics Tibor.

A finanszírozáson túl szakpolitikai segítséget tud nyújtani az Európai Bizottság. Az Ifjúsági paktum célja, hogy összehozza a gazdasági, a civil és a kormányzati szférát olyan gyakornoki, önkéntességi vagy bármilyen aktivitási lehetőségek megteremtésére, amelyek közelebb viszik a fiatalokat és az oktatást a munka világához. Az új európai készségstratégia vagy a kulcskompetenciákról szóló keretegyezmény ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára a velük kialakított konszenzus alapján - mondta a biztos.

A biztos

kiemelte a mérnöki, matematikai, természettudományi oktatás fontosságát.

Mint mondta, az üzleti élet részéről óriási nyomás érzékelhető annak érdekében, hogy induljon nagyon erős európai oktatási együttműködés, a leglátványosabb fejlődés a következő években e téren lehet.

Ésik Róbert, a HIPA elnöke szerint egyre inkább kulcskérdés, lesz-e elegendő szakember a beruházásokhoz. Az elmúlt években jelentősen változott a munkaerőpiac, 2010 és 2018 között közel 800 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, az adófizetők száma 3,7 millióról közel 4,5 millióra emelkedett - mondta. A befektetésösztönzés és a munkahelyteremtés fókusza is a minőség irányába tolódott el a mennyiség helyett.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években 96 esetben hoztak nagybefektetők pozitív döntést, a befektetések 3,5 milliárd eurónyi működőtőkét valamint több mint 17 ezer új munkahelyet jelentenek, és 19 ágazatot érintenek. A befektetések egyre inkább a magas hozzáadott érték irányába tolódnak el.

Ezért az oktatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a munkaerőpiac jövőbeni kihívásainak, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pályaorientációra is - hangsúlyozta.

Bársony Farkas, az AmCham elnöke elmondta, a szervezet 2018-ban kiemelt célként tűzte ki, hogy támogassa az oktatás és az üzleti szféra kapcsolatának szorosabbra fűzését, valamint az oktatásból kikerülő fiatalok készségei és a vállalatok elvárásai közötti különbség csökkentését.

A problémán leginkább a pályaválasztási folyamat támogatásával tudnak segíteni a kamara szaktudását és tapasztalatát felhasználva - mondta.

Az AmCham ezért elindította országos karrierorientációs programját és annak online platformját, a karrierorientacio.hu-t. A program első évében kiemelt fontossággal kezelik a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai tárgyak népszerűsítését.

Már több mint 45 cég regisztrált a platformra, és több tucat iskola jelezte részvételét. A program kiemelt szakmai partnere az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) - mondta Bársony Farkas.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Három pocsék adat is jött a magyar gazdaságból – Mi lesz a GDP-vel?

Három pocsék adat is jött a magyar gazdaságból – Mi lesz a GDP-vel?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében azt a három fontos makroadatot elemeztük, amelyet ma tett közzé a KSH és amely meghatározhatja a magyar GDP-növekedés ütemét is. Ezek az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem. Minderről Madár Istvánt, a Portfolio vezető makroelemzőjét kérdeztük. A második részben arról volt szó, hogy Magyarország történelmi csúcsra emelte nettó áramexportját Ukrajna felé. Hogy mi áll emögött, arról Weinhardt Attilával, a Portfolio energiapiaci elemzőjével beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×