Infostart.hu
eur:
360.33
usd:
309.37
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Nyitókép: Pixabay.com

Társadalmi riport 2018: ritka jelenség a magyar társadalomban

Huszonkét tanulmányt felvonultató kötet jelent meg Társadalmi riport 2018 címmel, ami a társadalmi mobilitás és az iskolarendszer összefüggéseiről igyekszik állapotjelentést adni. A kötet egyik szerkesztője az InfoRádiónak beszélt a munkáról.

A társadalmi mobilitás témájával több tanulmány is foglalkozik a Társadalmi riport 2018 című friss kötetben, amely 22 nagy esszén keresztül vizsgálja az elmúlt időszak változásait. A kötet egyik szerkesztője, Tóth István György az InfoRádiónak elmondta:

hogy milyenek az ország hosszú távú kilátásai, mennyire prosperál, mennyire lesz fejlődőképes, jelentős részben múlik azon, hogy a különböző társadalmi rétegek között mennyire könnyű vagy nehéz az átjárás.

"Azokban az országokban, ahol a társadalmi mobilitás nagyobb, nagyobb az esély arra, hogy a tehetségek érvényesülni tudnak, és nem fogja őket vissza valamilyen korlátozó tényező" - ismertette Tóth.

A Szelényi Ivánnal közösen jegyzett egyik tanulmányában abból indulnak ki, hogy

Magyarországon az egyenlőtlenségek nem túl nagyok, a társadalmi mobilitás mégis nagyon kicsi, ami ritka jelenség.

Általában azt találják a társadalomtudósok, hogy ahol nagyobb az egyenlőtlenség, ott kisebb a mobilitás és fordítva, hiszen ahol kisebbek a társadalmi rétegek közti különbségek, ott könnyebb feljebb ugrani eggyel vagy kettővel - mondta Tóth István György.

Egy társadalom alsó rétegeiből akkor nehéz vagy nem lehet kiemelkedni (ezt a jelenséget hívják ragadós padlónak), ha nem elég jó és hatékony az iskolarendszer, és

nagyon nagy mértékű a szülői hátrányok átörökítése

- magyarázta a szakember. Tóth kiemelte: nem csak a "padló", a "plafon is ragadós",

részben a vagyonátörökítés, részben a házasodási szokások miatt, illetve ebben is közrejátszik az iskolarendszer elérhetősége,

hiszen a tehetősebb, módosabb szülők könnyebben el tudják érni, hogy a gyerekeik érvényesüljenek, még akkor is, ha a gyermekeik esetleg szerényebb képességűek.

Az iskolában nyílik az esélyolló

E társadalmi berögzültség kimozdítását segítheti a kötelező óvodáztatás intézménye, hisz ez a gyerekek kezdeti éveiben abban segíthet, hogy "közös nyelvet beszéljenek" a gyerekek, találkozzanak különböző társadalmi réteghelyzetű gyerekekkelt. Viszont "nálunk az a probléma, hogy

az iskolarendszerben már nagyon korai a szelekció, elválik a gyerekek sorsa"

- tette hozzá. Attól függően, hogy mit engedhetnek meg maguknak a szülők, már 6 éves kortól sok gyermek járhat alapítványi iskolába; a különbségek egyetemista korra pedig már akkorák lesznek, hogy a gazdagabb családokban felnövekvők már nem is itthon járnak egyetemre.

Arról, hogy fennáll-e a veszélye, hogy a gyengébb képességű, rosszabb sorsú gyerekek maradnak itthon, a szerencsésebb körülmények között felnőttek pedig elhagyják az országot, Tóth István György azt mondta: ez a probléma valóban fennáll. A kötet egyik tanulmánya kifejezetten az elvándorlással foglalkozik, külön kitérve ennek a hazai munkaerő-piaci hatásaira.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×