Közép-európai idő szerint szombat hajnalban startol az Európai Űrügynökség Merkúr-szondája. A műholdon dolgozó egyik magyar tudós, Szalai Sándor az InfoRádiónak elmondta, két részből áll a szonda.
"Az egyik, az MPO tizenegy műszert tartalmaz, és európai intézmények fejlesztik, részben amerikai beszállás is van, illetve Oroszország is benne van. A másik része japán fejlesztésű, MMO-nak hívják és öt műszere van" - ismertette az eszközt az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
2011-ben a NASA már Merkúr-körüli pályára állított egy műholdat,
a mostani szonda azonban sokkal részletesebb képet ad majd a bolygó felszínéről és légköréről, anyagi összetételéről.
A projektben négy magyar intézmény vesz részt: a Wigneren kívül az SGF Kft., az ELTE kutatócsoportja és a BL Ektronics kft. A Wigner-intézet a felszínt vizsgáló egyik eszköz tápfeszültségét biztosító rendszeren dolgozott.
"A Merkúrnál az is problémát jelent, hogy közel van a Naphoz.
Az egyik oldalán, ahol süti a nap, 450 Celsius-fok is lehet, árnyékban viszont mínusz 170.
Itt kell megoldani az elektronikák működését."
Az űrszonda hét évig fog utazni a Merkúrhoz, miután útnak indították a Francia Guyana-i Kourou melletti ESA támaszpontról magyar idő szerint hajnali 3 óra 45 perckor.
A startot az interneten élőben is lehet követni.
A Merkúr körüli pályára állás után a küldetés egy évig tart majd, és ezt az időt a tudósok reményei szerint sikerülhet meghosszabbítani még egy évvel. Az űrszonda segítségével a kutatók választ keresnek arra, hogyan nézhetett ki a szoláris felhő a Naprendszer kialakulása előtt, milyen volt az összetétele, és milyen folyamat eredményeként alakult ki a bolygórendszerünk - olvasható a távirati iroda összeállításában.
Szeretnék tisztázni azt is, hogy miért nagyobb a Merkúr sűrűsége, mint a többi kőzetbolygóé, milyen arányban szilárd vagy folyékony a Merkúr magja, és hogy tektonikusan aktív-e a bolygó. Keresik a választ arra is, hogy
a sarki árnyékos kráterek vizet tartalmaznak-e
vagy ként, valamint hogy pontosan milyen kölcsönhatás van a napszél és a bolygó mágneses tere között.
