Szombati számában írta meg a Magyar Idők, hogy több mint félmilliárd forintot csaltak el nemrég netbankon keresztül, egy, az eddigieknél kifinomultabb módszerrel.
Egy miskolci, közpénzeket is kezelő egészségügyi társaság számlájáról, annak tudta nélkül hatmillió forintot utalt el egy netbanki csalómaffia egy belföldi magánszámlára. A társaság feljelentést tett, így jutottak el a hatóságok egy kistelepülésen élő asszony számlájához, amelyen tisztázatlan eredetű vagyon,
590 millió forint nyomát találták meg a rendőrök, ám mindössze négymillió forintot sikerült zárolniuk, mert 586 milliót már tovább is utaltak a tettesek, vélhetően a Távol-Keletre.
Az asszony nem adott magyarázatot a pénzmozgásra, a nyomozás pedig ismeretlen tettes ellen indult, gyanúsított egyelőre nincs.
A netbankos csalók korábban egy adott bank nevében, eredetinek látszó e-mailben kérték a felhasználók adatait, így a PIN-kódot is, például adategyeztetésre hivatkozva. Az új módszerrel viszont
a megkárosított cég internetes bankolásakor a csalók a pénzintézet eredeti honlapjával szinte teljesen azonos, úgynevezett függönyoldalt küldtek a társaság munkatársának számítógépére.
Az ügyben az OTP Bank károsultként szintén feljelentést tett.
Vannak árulkodó jelek
Krasznai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója az InfoRádiónak rámutatott, hogy az online banki csalások jellemzően egy email-lel kezdődnek, amelynek szövegében már sokszor találhatók árulkodó jelek, ám mára legtöbbször üzleti kapcsolataik nevében küldenek hamis leveleket a csalók a kiszemelt társaságoknak.
Ha valaki ilyen emailt kapna, nézzen utána, hogy egyáltalán tényleg kell-e utalni, illetve az a cég, akitől a levelet kapta, valójában tényleg üzleti kapcsolatban áll-e az adott céggel, az adott szereplővel - javasolta a szakértő.
"Amennyiben a weboldalt már megnyitotta, és az úgy tűnik, mintha egyébként a valódi banki oldal lenne, mindenképpen
érdemes megnézni a böngészősávban, hogy milyen oldalra tévedtünk, tehát, hogy az tényleg a bank oldala,
vagy valamilyen más URL, valami más .hu-s vagy .com-os vagy akármilyen végű cím áll ott, mint ahova egyébként kívánkoztunk - tette hozzá.
Emellett érdemes
a böngészősávban a biztonságos kapcsolatot jelző, többnyire zöld lakat ikonját is megkeresni – amely mellett szerepel az üzemeltető cég neve is –, ha ez hiányzik, nem a netbank oldalán vagyunk
– mondta Krasznai Csaba.
Amennyiben valaki már csak az úgynevezett függönyoldal használata után veszi észre, hogy csalás áldozata lett, minél hamarabb forduljon a rendőrséghez és bankjához.