Egyetértenek a szakszervezetek és a munkaadók a béren kívüli juttatások adókedvezményének egyszerűsítésével, amennyiben nem csökkennek a nettó jövedelmek – közli a Magyar Idők. A lap szerint az új rendszer bérversenyt hoz, a cafeteria pedig hosszú távon nem kifizetődő, mert egyebek mellett a nyugdíjalapba sem számít bele.

A Népszava arról ír, hogy a bérek négyszer jobban nőttek az utóbbi években a nyugellátásoknál, így – amint a lap fogalmaz – az idősek rohamtempóban szegényednek, a kormányt pedig láthatóan hidegen hagyja a probléma. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület megyénként megszervezett tavalyi találkozóin a legtöbben a várható inflációval megegyező nyugdíjemelés mellett az előző év nettó átlagbér-növekedésével is számoló svájci indexálás visszaállítását kérték.

A Világgazdaságban arról olvashatnak, hogy a légkondicionálókat, azaz a hűtést saját kényelemből megfizetik a lakók, a fűtéskorszerűsítésre viszont jóval kevesebbet áldoznak. A lakások több mint tizedét már légkondicionálóval kínálják eladásra, a fűtéskorszerűsítések nyoma viszont tíz évre visszatekintve sem igazán mutatható ki az elmúlt hat hónapban feladott fővárosi lakáshirdetések alapján. Bővebben a témáról 9 órától, Üzleti Reggeli című műsorunkban hallhatnak.

A Portfolio.hu szerint Magyarországon nagyon sok az olyan óriási családi ház, ami gyakorlatilag senkinek sem kell. E házak fenntartása egy vagyonba kerül, felújítása úgy szintén, és még eladni is nehéz őket. Ráadásul a lakásokhoz képest folyamatos a relatív értékvesztésük, vagyis minél tovább vár valaki a költözéssel, a házért kapott összeg egyre kevesebbre lesz elég a lakások piacán. Összességében tehát az óriási méretű családi házak tulajdonosai könnyen a 22-es csapdájában érezhetik magukat.

A Világgazdaságban arról olvashatnak, hogy a cégek jelentős része nincs felkészülve a július 1-jétől életbe lépő online számlázásra. A napilapnak adószakértők elmondták, számos vállalat még nem kötötte össze számlázórendszerét a NAV-val. A felkészülési idő rövidsége több meghatározó cégnek is problémát okoz. Van olyan cég, amely előzetesen jelezte az adóhatóságnak, hogy csúszni fog a bevezetéssel és méltányosságot kért. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése miatt a cégek számlánként 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújthatók.