Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője felszólal a Három tenger kezdeményezés és a visegrádi együttműködés erősítéséért folytatott magyar-lengyel együttműködés lehetőségét vizsgáló nemzetközi konferencián a Budapest Marriott Hotelben 2018. május 16-án. A konferenciát a Nézőpont Intézet szervezte.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Nézőpont Intézet: a közép-európaiak tovább erősítenék a regionális partnerséget

A közép-európai országok viszonyát térképezte fel a Nézőpont Intézet 11 országot érintő felmérése, amely szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége maradna az Európai Unióban, ám többségük ennek ellenére elégedetlen a brüsszeli tisztviselők munkájával.

Az utóbbi időben javult a Közép-Kelet-európai országok megítélése egymás között - mondta Fodor Csaba a Nézőpont Intézet ügyvezetője a 11 országban a V4-ek mellett Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában végzett felmérés alapján.

A kutatás alapján a főbb megállapítások:

"A kelet-közép-európai országok egymásról alkotott képe rendkívül pozitív, minden ország megítélése 54% feletti mértékben pozitív e körben. Ez az idézőjelben vett legrosszabb érték, amit ugyancsak egy jó értéknek kell tekintenünk. 54% az aki Románia kapcsán pozitív véleményt alakított ki, 81% csehek kapcsán, 75% szlovákok kapcsán, 73% lengyelek kapcsán, 69% magyarok kapcsán" - mondta Fodor Csaba.

Azt is hozzátette, hogy

a megkérdezettek 78%-a változatlanul hagyná, vagy erősítené a politikai kapcsolatokat Magyarországgal.

"82% gazdasági téren fűzné szorosabbá a viszonyt, vagy nem változtatna rajta. Ez a többi ország esetében is nagyon hasonló képet mutat, tehát nem tapasztaltunk olyan negatív benyomást, ami arra engedne következtetni, hogy ellenségeskedés van a régió országai között' - emelte ki Fodor Csaba.

A Nézőpont Intézet ügyvezetője a felmérés adataira hivatkozva azt mondta:

Közép-Európa országai továbbra is támogatják országuk Európai Uniós tagságát.

"Átlagban a megkérdezettek háromnegyede ellenezne egy esetleges kilépést, a horvátok és a csehek negyede (24-28%) kilépéspárti, de a többi ország esetében sokkal kisebb nagyságrendekről beszélhetünk e tekintetben is" - mondta a Nézőpont Intézet ügyvezetője.

Ennek ellenére a brüsszeli elit munkáját ugyanezek az emberek negatívan ítélik meg - tette hozzá Fodor Csaba.

"Másfélszer (53%) többen gondolják azt a régióban, hogy rosszul végzi a munkáját a brüsszeli elit, mint akik azt gondolják, hogy jól végzi a munkáját (36%). A választópolgárok szintjén is nagyon élesen kettéválik az, hogy Európai Uniós tagság, és a brüsszeli elithez való viszony az két külön kérdéskör" - mondta Fodor Csaba, hozzátéve, hogy Magyarország és Lengyelország esetében a választópolgárok nem gondolják azt, hogy Európa-ellenesek lennének, hiszen

az látszik, hogy mindössze a jelenlegi brüsszeli elit vezetésével szemben vannak igen erős szkepszisek.

Az osztrákok és a németek körében is többen vannak azok, akik elégedetlenek az Európai Unió brüsszeli vezetésével.

A bevándorlást a megkérdezettek háromnegyede Európa számára rossz jelenségként értékelte - mondta az ügyvezető. A többség

a régióban nem szeretne Európai Egyesült Államokat, inkább a nemzetállami Európai Unió híve

- ismertette Fodor Csaba, aki hozzátette, hogy a 3/5-ük azt gondolja, hogy nem szükséges Európai Egyesült Államokat létrehozni a mostani Európai Unió helyett. A német megkérdezettek körében is 71% gondolja ezt, Ausztria esetében is 59%.

A V4-ek együttműködése az érintett országokban, vagyis Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon a felmérés szerint kimondottan támogatott. A megkérdezettek 65%-a szerint fontos partneri viszony.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×