Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
A Prima-díjjal idén kitüntetett, a magyar tudomány kategóriában Prima Primissima Díjra jelölt Freund Tamás Agy-díjas neurobiológus, akadémikus, az MTA Kísérleti Kutatóintézetének igazgatója dolgozószobájában 2013. október 3-án.
Nyitókép: Kovács Attila

Freund Tamás: az ateizmus is hitkérdés, csak jóval valószínűtlenebb

Freund Tamás professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke előadást tartott a Pintér Galériában a Kádár-korszakból ismert Kalef-galeri felkérésére. Az eseményt Kisfaludy András szervezte – írja a Magyar Idők.

A lap beszámolója szerint már az előadás kezdetén kiderült, hogy a kutató éppúgy Isten akrobatája, mint Assisi Szent Ferenc, aki „olykor szeretett a feje tetejére állni, hogy lássa a dolgok formáját”. A Széchenyi-és Brain-díjas agykutató később – gyakorló muzsikusként és kórustagként – a művészet lélekemelő hatásairól értekezett. Felvetette: megismerhető-e maga a megismerőszerv, vagyis az agy? Tisztában van saját létezésével, elhelyezi az anyagi világban meg a társadalomban, de maga az éntudat honnan ered? Ezt a kérdést a természettudomány föl sem teheti, így választ sem adhat rá.

Freund Tamás kiemelte: a tér-idő kontinuum és az ősrobbanás nem bizonyított tény, pláne az űrkutatók legújabb állítása, a sorozatos ősrobbanás. Ám, ha így is van, fizikai eseményként kell lennie kezdetének, annak pedig kiváltó okának. Szerinte az ateizmus éppúgy hitkérdés, mint a fordítottja, csakhogy jóval valószínűtlenebb.

Az agy evovúciós csúcstermék, ami bár anyagi erőt nem produkál, valami jóval kifinomultabbat igen: „több ezer éves kulturális örökséget és a törekvést ismereteink meghaladására, anélkül, hogy a kezdeteket és a belénk plántált erkölcsi alapelveket megtagadná”. Az agynak lényegé­ben két főbb funkciója van: a gátlás és a serkentő hullámtevékenység, vagyis az agyhullámok. Ezeket kutatja a tudomány, de nem próbál az olyan kérdésekre válaszolni, mint hogy testünkben hol lakozik a lélek.

Csak az ember csinál művészetet, mely belső téglákból épül, ahogy az istenkeresés is kizárólag nekünk adatott meg.

Az agykutatás felismerte, hogy az emlékezés kezdettől fogva végtelen, míg az „előhívás” erősen korlátozott. Belvilágunk a hit és a tudományos meggyőződés által fejleszthető, annak tudatában, hogy a kettő egymással nem ellentétes. Ugyanakkor a felületes információ, kivált a vakhit súlyos érzelmi elbizonytalanodással és frusztrációval jár. Ráadásul a fókuszálatlan ismeretszerzés és a (félre)tájékoztatás sose látott felgyorsulása az utóbbi tíz-tizenöt évben biológia­ilag kezelhetetlenné vált. A személytelen internet az egyik felelőse az elmagányosodásnak, a drogok terjedésének, a nemi szerepek összemosódásának, a védekezésképtelenségnek, mi több, az értelmetlen agressziónak is – mondta az akadémikus, aki szerint főképp a fiatalok körében a parttalan lázongás visszavezethető társadalmi és biológiai okokra is.

Az emberi evolúció, beleértve az agy kapacitását sokkal hosszabb időt igényel, mint másfél évtized az internet és a tömegmédia robbanásszerű terjedése során.

Meggondolandó, milyen mennyiségű szűretlen információt vagyunk képesek befogadni és feldogozni. Az érzelmi-indulati elbutulás napjaink ismert jelensége. Az úgynevezett Y generáció depressziója, a kisközösségek felbomlása, a céltalanság, a kiüresedés, a türelmetlen érvényesülési vágy mind a szocializáció ellen hatnak – mondta Freund Tamás.

Mindezekért a szabályozatlan globalizáció a felelős, az egyén által még átlátható legnagyobb közösség, a nemzet és a társadalmi együttélés semmibevétele, azok kifejezett tagadása és a javak elosztásának aránytalanságai. Az agykutató szerint az ideális fogyasztó ezek veszélyeiről tudomást sem vesz, többnyire nem is hallott róluk. Többek közt a nagyvárosok túlnépesedése és a vele járó személytelenség miatt. Márpedig – miként számtalan biológiai és szociológiai kísérlet bizonyítja – a (neo)liberális felelőtlenség ellen egy határon túl az egyén, a csoportok, sőt egész populációk tiltakoznak, majd védekezni kezdenek.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×