Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az illegális hulladékégetés problémájával a döntéshozóknak a jövőben is foglalkozniuk kell, ugyanis az egészségre különösen veszélyes anyagok (például dioxinok) levegőben elért koncentrációja összefügg a háztartási hulladékégetéssel.

Németh Erzsébet kiemelte: a rezsicsökkentés pozitívan befolyásolta az emberek fűtési szokásait, azonban a hátrányos helyzetben élőknél életkörülményeik határozzák meg, hogy mivel fűtenek és milyen egészségügyi kilátásaik vannak.

"Ha a lakosság ki tudja fizetni a gázszámlát, akkor kevésbé égeti el a szennyező anyagokat (parkettát, gumit stb.). Mégis maradtak olyan helyek, ahol súlyos helyzet alakulhat ki, ezek azok, ahol nincs bevezetve a gáz. Sokan ráadásul nem is tudják, hogy az emberi egészségre nézve milyen veszélyes bizonyos anyagokat elégetni" - mondta az InfoRádióban Németh Erzsébet, hozzátéve, hogy erre a veszélyre szeretnék felhívni a figyelmet.

Télen meghaladták a határértékeket

A lakosság fűtésével kapcsolatban az egészen pici részecskéket kell vizsgálni (ez lehet korom vagy valamilyen cseppecske), illetve az úgynevezett szerves illóanyagok koncentrációját.

Az illékony szerves vegyületek kibocsátása - ami összefügg a háztartási hulladékégetéssel is - különösen a téli hónapokban, meghaladta a határértéket.

A közlekedéssel kapcsolatos légszennyezésről elmondta: az eddigi intézkedések (elkerülő utak építése, tömegközlekedési rendszer javítása, autókra vonatkozó szabályok szigorítása) hatékonyak voltak. Vannak gondok, de pozitív tendencia látható, az ilyen szennyezés mértéke csökken.

Lépni kell a hulladékégetés ellen

Görgényi Gábor, az ÁSZ-ellenőrzés vezetője közölte: a számvevőszék vizsgálata szerint Magyarországon az európai uniós irányelveknek megfelelően alakították ki a levegőminőség védelmének rendszerét, a Földművelésügyi Minisztérium, mint a legfontosabb koordináló feladatot ellátó intézmény megfelelően végezte felügyeleti, irányítói tevékenységét.

• Az ÁSZ az egyes ágazatokban (közlekedési, ipari, mezőgazdasági és lakossági szektor) végrehajtott intézkedéseket a Nemzeti környezetvédelmi programokban található célkitűzésekkel összevetve ellenőrizte.
• A Nemzeti környezetvédelmi programoknál a számvevőszék külön értékelte a 2009-2014 és a 2015-2020 közötti időszakokra meghatározott határértékek időarányos teljesülését.

Ezek alapján az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy a Nemzeti környezetvédelmi programokban található hosszú távú célkitűzések időarányosan teljesültek, valamint, hogy

a légszennyező anyagok összkibocsátása és koncentrációja, a mezőgazdaságból származó ammónia kivételével trendszerűen csökkent.

Az illegális hulladékégetésről megjegyezte, hogy télen azokban a régiókban nő meg a levegőben a szennyező anyagok koncentrációja, ahol az emberek életszínvonala nem éri el az országos átlagot. Görgényi Gábor a vizsgálat eredményeit összefoglalva elmondta, hogy a levegő minőségének javítására tett intézkedések eredményesek, az irány jó, azonban például

az illegális hulladékégetés visszaszorítása miatt további intézkedésekre van szükség.

A helyszínen kiadott közlemény szerint Magyarországon a legnagyobb problémát a kisméretű szálló por szennyezettség jelenti, amelynek forrása a közlekedés, az energiaszektor és egyre nagyobb mértékben a fűtés, ezen belül a lakossági szilárd tüzelés. A számvevőszék ellenőrzése megállapította, hogy a levegőterheltségi szint mérése, a mérőállomások üzemeltetése megfelelő volt, a mérési pontok elhelyezésének felülvizsgálatáról gondoskodtak.