Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.6
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Bővítené az életkezdési támogatást a kormány - a nap hírei

Az eddig elért értékek védelmét nevezte Európa fontos feladatának egy passaui rendezvényen a magyar miniszterelnök. Kiterjesztené januártól az életkezdési támogatást a kormány. Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács. A nap legfontosabb hírei október 24-én.

Új nagy tervek helyett az eddig elért értékek védelmét nevezte Európa fontos feladatának a magyar miniszterelnök egy passaui rendezvényen. Orbán Viktor egy helyi lap által szervezett fórumon a megvédendő eredmények között említette a schengeni rendszert és a szabad munkaerőáramlást. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarországnak fontos Európa sikere, mert a magyarok évszázadokon át védték Európa keleti határait. Arról is beszélt, hogy nem lehet befogadni egy országba új népcsoportokat, ha ezt az ott élők nem akarják.

Kiterjesztené januártól az életkezdési támogatást a kormány. A parlamentnek benyújtott javaslat szerint a nem Magyarországon élő magyar gyermekek számára is lehetne nyitni Start-számlát. A javaslat szerint a 2005. december 31. után született belföldi gyermeket és a 2017. június 30. után született külföldi gyermeket életkezdési támogatás illeti meg. Egy másik kormányzati előterjesztés szerint jövőre még egyszerűbb lehet az adózás, ha az Országgyűlés megszavazza a nemzetgazdasági tárca most benyújtott javaslatát. A lakosságot érintő könnyítés lenne az automatikusan járó pótlékmentes részletfizetés összeghatárának több mint a duplájára emelése.

A monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására - közölte a testület, miután változatlanul, 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot. A jegybanki alapkamat mértéke tavaly május óta nem változott, az egynapos jegybanki betét kamata pedig a szeptemberi ülés óta mínusz 0,15 százalék. A monetáris tanács megismételte, hogy az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges.

Megérkezett az influenza elleni ingyenes védőoltás a háziorvosokhoz. Az egészségügyért felelős államtitkár bejelentette: összesen 1,3 millió adag érhető el térítésmentesen, erre jogosultak mások mellett a 60 évesnél idősebbek, az asztmások, a cukorbetegek, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, valamint a várandós nők. Hozzátette: a védettség kialakulásához körülbelül két hétre van szükség, ezért október végén kezdődik a kampányszerű oltás.

A Fidesz azt javasolja, hogy ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt a választáson félszázalékos eredményt sem ér el, köteles legyen visszafizetni az államtól kapott összeget. Gulyás Gergely frakcióvezető bejelentette azt is, hogy a visszafizetésért az adott párt legfőbb vezető testülete tagjainak teljes vagyonukkal kellene felelniük. A törvénymódosítás kétharmados többséget igényel. Az ellenzéki frakciók még nem döntöttek a javaslat támogatásáról, csak a Jobbik mondta, hogy feltehetőleg jóváhagyja a kezdeményezést.

Lehet népszavazást kezdeményezni arról, hogy rendszeresen össze lehessen vetni a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát a hatósági nyilvántartásokkal. A testület ezzel megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság korábbi, a hitelesítést megtagadó határozatát. A kérdést egy magánszemély nyújtotta be.

A temetési szolgáltatások áfacsökkentését kezdeményezi az MSZP. Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke a Fiumei úti sírkert előtt azzal indokolta pártja javaslatát, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a temetés költségei. Az MSZP ezért szerdán benyújtja törvényjavaslatát, amely a temetési szolgáltatások 27 százalékos áfáját 5 százalékra csökkentené.

Jogi eszközökkel akarja megakadályozni a kiemelt beruházásokat a Lehet Más a Politika. Sallai R. Benedek, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője kijelentette: a kormány 2010 óta minden olyan beruházást kiemeltté nyilvánít, ahol nem akarja átláthatóvá tenni a finanszírozást és lefolytatni az engedélyeztetést. Az LMP-s politikus két beruházást említett, amelyekben azonnali lépéseket tartott fontosnak: a Római-part ügyét és az Albertirsa és Kecskemét közötti nagyfeszültségű távvezeték építését.

Főként a Dunántúlon és Kelet-Magyarországon okozott károkat a viharos szél. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint elsősorban fakidőlésekről, letört ágakról érkeznek bejelentések. A kidőlt fák több helyen forgalmi akadályt okoztak, vezetékeket szakítottak le, épületeket és kerítéseket rongáltak meg. Veszprémben egy társasház hőszigetelését is megbontotta a szél. A tűzoltók folyamatosan dolgoznak a káresetek felszámolásán.

Németországban megválasztotta elnökének Wolfgang Schäuble eddigi pénzügyminisztert  a törvényhozás alsóháza. Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió képviselőjének megválasztását egyedül az Alternatíva Németországnak frakciója utasította el. Az új Bundestagban 7 pártnak van képviselete és 6 frakció működik.

Ausztriában a radikális jobboldali Szabadságpárttal kezd koalíciós tárgyalásokat a választásokon győztes Néppárt. A konzervatív tömörülést vezető Sebastian Kurz azzal indokolta döntését, hogy a két párt politikájában sok a tartalmi átfedés, és mindkettő a gyökeres változás híve.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×