Kánó térségéből kaptak jelzést a nemzeti park munkatársai, hogy a helybéliek medvenyomot láttak. A szakemberek kimentek a helyszínre, és meg is találták a barnamedvenyomokat. Nem túl sokat, hármat-négyet, de ebből tudták azonosítani, hogy két példányról van szó:
egy anyamedve egy boccsal.
"Ha bocsot látja csak meg valaki, akkor nagy a baj, mert valahol ott lesz a közelben az anyja is. Ilyenkor célszerű ugyanazon az útvonalon visszasétálni halkan, amelyen jöttünk. Ha nem lehet tudni, hogy merre van az öreg állat, akkor jobb megoldás nincs, mint visszafordulni, mert arra talán nincs, amerről jöttünk" - szolgált jó tanáccsal Rózsa Sándor, az Aggteleki Nemzeti Park őrszolgálati osztályvezetője, de felhívta a figyelmet, nagyon csekély az esély arra, hogy ezekkel az állatokkal összefusson az ember az erdőben. De ha már megtörtént, vagy olyan helyen járunk, ahol előfordulhat medve, ott célszerű úgy közlekedni, hogy valami csekély zajt hallassunk.
Jobb, ha a medve hamarabb veszi észre az embert, mint fordítva.
A medvék magyarországi felbukkanásában az életterek csökkenése játszik szerepet. Rózsa Sándor az InfoRádióban elmondta, ha a populáció létszáma megnő, és egy bizonyos határon túlmegy, akkor a medvék elkezdenek körülnézni a környéken.
"Miután észak felé vannak medvék, dél felé pedig nincsenek, ezért logikus, hogy a Kárpátoktól dél felé indulnak. A legvalószínűbb, hogy Szlovákiából jöttek át, de akár Lengyelországból is. 2015-ben egy jeladós medve kirajzolta az útvonalát, ebből nagyon sokat tanultunk, légvonalban csaknem 400 kilométert tett meg egy hónap alatt, járt Magyarországon is, aztán visszatért Lengyelországban" - mondta az aggteleki őrszolgálat vezetője.