Nem minden poloska akar bevonulni a lakásokba, de azok közül, amelyek igen, az ázsiai márványospoloskát (barna színű, márványozott mintázatú), a hasonló, de nem idegenhonos bencepoloskát, és alkalmanként a szintén "bevándorló", Magyarországra a 2000-es években érkezett vándorpoloskát (fűzöld színű) emelte ki Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének docense.

A lakástól való távoltartásuk még az erre szakosodott cégek számára sem egyszerű.

A szúnyoghálótól a háztartási rovarölő szereken át a lakás rejtett zugainak kiporszívózásáig sok megoldás szóba jöhet, de a szakember szerint maradéktalanul hatásos módszer nincs. A rovarok ugyanis szinte mindig találnak olyan szellőzőt, repedést, nyílást, amin keresztül a kinti hideg ellen menedéket keresve bejutnak a lakásokba.

Ellenséget "kreálnak", de csak óvatosan

A poloskák rendkívül jó védekezőképességgel rendelkező rovarcsoport, olyan bűzmirigyük van, amely nagyon kellemetlen szagú váladékot termel - a magyar népnyelv büdös bogárnak is nevezi őket.

"Aki csak egyszer is találkozott velük, emlékezni fog rá, hogy nem érdemes megfogni, összenyomni, mert rendkívül kellemetlen szaghatások érik. Ez viszont azt is jelzi, hogy a poloskákat a madarak is kis hatékonysággal vadásszák. A márványospoloska-invázió megfékezésében ezért a madaraknak semmilyen jelentős szerepük nem lehet" - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Az idegenhonos fajoknak általában hiányoznak a természetes ellenségei (ragadozók, élősködők, kórokozók), ezért hatalmas előnnyel indulnak az adott élőhelyen kialakult őshonos fajokkal szemben (nekik megvannak a saját ellenségeik, betegségeik), és így könnyen válnak inváziós fajjá.

További rossz hír, hogy a hideg sem természetes ellenségük,

hiszen a 2016-17-es tél 30 éve nem látott hideget hozott, és még így is átteleltek az Ázsiából származó márványospoloskák. Ugyanez igaz a harlekinkaticákra és a szintén idegenhonos zöld vándorpoloskákra.

Ha a kutatók ilyen problémával találkoznak, akkor az adott állat eredeti élőhelyén kezdenek vizsgálódni, és keresik az olyan, elsősorban parazita fajokat, amelyek az invazív állat ellenségei lehetnek - mondta Orbán Zoltán. Ezek a parazita élőlények a saját petéiket vagy a kifejlett rovarra, vagy annak valamelyik fejlődési fázisú alakjába, például a petéibe helyezik. Ilyen például az apró, pár milliméter nagyságú fürkészdarázs, de szóba jöhet egy gombafaj vagy gombacsoport is, ami csak az adott állatot támadja. Ezek fajok a szakember szerint szike pontosságú, hatékony biológiai ellenséget jelentenek.

Nagy bajt lehet okozni

"A problémásabb rész az, hogy ha behozzuk mondjuk a tojásfürkészt, nem okozunk-e óriási kárt? Mert meglehet, hogy ezek a fürkészek sokkal szélesebb vadászati spektrummal rendelkeznek, és kipusztítják mondjuk az őshonos poloskafajainkat is" - figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Ez tehát semmiképpen nem gyors folyamat, és többször megtörtént már, hogy utólag kiderült: nagy bajt okoztak az ilyen jellegű, de óvatlan védekezéssel.

"Ezért mondják a szakemberek, hogy

sokkal, de sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a megelőzésre.

A márványospoloska esetében sem arról van szó, hogy a Fülöp-szigetekről vagy valahonnan a Koreai-félszigetről a saját szárnyukon repültek ide, hanem a globális kereskedelem révén jutottak a kontinensre. Vagyis például élelmiszer-szállítmányokkal, vagy akár autóalkatrészekkel kerültek Európába, csakhogy ezek biológiai mentesítés, fertőtlenítés, karantén nélkül érkeznek".

"Ha ugyanis megérkezik egy állatfaj, és 2-3-5 év alatt inváziós nagyságrendben szaporodik el, akkor a kiirtásának az esélye a nullához közelít, és

a részeredmények elérése is hatalmas összegekbe és rengeteg időbe kerül, ráadásul közben hatalmas mezőgazdasági károkat szenvedünk el"

- hangsúlyozta Orbán Zoltán.

Egyre terjed az országban

Az ázsiai márványospoloska a Budapest-Kecskemét vonalon, a Közép-Magyarországi régióban terjedt el nagy egyedszámban. "Budapesten nagyon komoly gócok vannak, de egyre több hírt kapunk Pécstől kezdve Észak-Nyugat-Magyarországig sok helyről - próbáljuk ezt a felderítő munkát is folytatni" - mondta el Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének docense.