eur:
393.03
usd:
364.9
bux:
71583.84
2024. július 1. hétfő Annamária, Tihamér
Csányi Vilmos: Szavak hiányoznak a jövő leírásához

Csányi Vilmos: Szavak hiányoznak a jövő leírásához

Csányi Vilmos szerint nagy háborútól nem kell tartanunk, de "röhej", hogy miközben az emberiség fele éhezik, hatalmas pénzek mennek el fegyverekre. Az etológus az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, miért lehetetlen értelmes választ adni a jövőt firtató kérdésre.

„Érdekes, hogy azon csak én csodálkozom, hogy a harmadik atombombát még mindig nem dobták le.”

Csányi Vilmos úgy fogalmazott, ha visszatekintenénk a történelemben, bármelyik hadvezér vagy király, ha rendelkezésére állt volna, használt volna egy ilyen fegyvert az ellenség megsemmisítésére. Az etológus hozzátette, akkor még nem tekintették hozzájuk hasonló embernek az ellenséget.

„Ma, és remélem, ez így is marad, másként gondolkozunk erről. Mindenkit embernek tartunk, és bár vannak fajgyűlölők, kisebb csoportokat ellenszenvesnek találók, de csak a mély rétegekben. Ma nincs olyan ország, amely politikai rendszere el tudná fogadni az atomfegyver bevetését. Amelyik ezzel fenyegetőzik, az kicsi és nem hiszem, hogy beveti, mert ő is tudja, hogy ráfizetne.”

Csányi Vilmos hangsúlyozta, értékelni kell, hogy az emberi faj túljutott a pusztítási periódusán. Nem lett ebből harmadik világháború, és reméljük, nem is lesz – tette hozzá.

„Minél többen vagyunk, annál kisebb az esélye, hogy nagy háború törjön ki. Kis konfliktusok lesznek, vagy ahogy a klímaváltozás folyik, lesznek tengerrel elárasztott területek, embermilliókat kell majd elhelyezni, amiből lesznek problémák.”

Az etológus úgy véli, a menekültkérdés nem fekete-fehér, sőt, több szintje is van. A személyes szint megoldásához a keresztényi morálnak megfelelő viselkedésre lehet szükség, a tömegesség miatt viszont bonyolult szervezésre, politikára – mondta Csányi Vilmos.

Az etológus úgy fogalmazott: „

rendszerelméleti szempontból röhej,

hogy van egy bolygó nyolcmilliárd emberrel, amelynek fele éhezik, és hülyeségekre, fegyverekre költik a pénzt, energiát - pedig a fegyverekkel nem lehet megváltoztatni a világ struktúráját, a helyi háborúk azonban iszonyú szenvedést okoznak annak a néhány millió embernek. A bolygó, illetve az emberiség nem rendelkezik olyan szabályozó lehetőségekkel, amelyekkel véget lehetne ennek vetni.”

Csányi Vilmos jelezte: bízik abban, hogy lesz annyi szerveződés és értelem az emberekben, hogy az atomtöltetek számának csökkentéséhez hasonlóan ezt is megoldják, ha nem is máról holnapra, de évtizedek alatt.

„Nem tehetnek mást.”

Az etológus a jövőt firtató kérdésre azt mondta, nem hiszi, hogy lehetne rá értelmes választ adni. Mint fogalmazott, kétszáz évvel ezelőtt nem lehetett a mai időkről a "számítógép", a "mobiltelefon", az "internet" szavak nélkül beszélni.

„Ezek nélkül a mai világ érthetetlen és működésképtelen, minden összeomlana, az emberiség elpusztulna.

Melyik három szót kellene ismernünk az ötven évvel későbbi világ leírására? Fogalmam sincs.

A mesterséges intelligencia fejlődésének közepén vagyunk, amely a legtöbb dolgunkat tisztességesen befolyásolja. Ebbe az irányba megy tovább a fejlődés, de felelőtlenség a részleteiről bármit is mondani.”

A Csányi Vilmossal készült Aréna című műsor ide kattintva meghallgatható.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.01. hétfő, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
Látványos térképen mutatjuk, hogy Magyarország melyik részeit forgatja fel a jövő forradalma

Látványos térképen mutatjuk, hogy Magyarország melyik részeit forgatja fel a jövő forradalma

Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar számos kihívással nézett szembe, így többek között az Ipar 4.0 technológiák terjedésével, amely révén fokozódik a robotizáció, a digitalizáció és az automatizáció szerepe a termelési folyamatokban. Ezek nemcsak a vállalkozások tevékenységében és a foglalkoztatásban, de az élet más területein is jelentős változásokat eredményezhetnek. Az Ipar 4.0-val kapcsolatos egyre növekvő kutatói érdeklődésre utal a tudományos szakirodalomban megjelent publikációk számának felfutása is, amelyek legnagyobb hányada a műszaki tudományok, az automatizáció és a számítástechnika terén jelent meg. Szintén számottevő a közgazdaságtanhoz, illetve az üzleti tudományokhoz köthető tanulmányok száma. Ezzel szemben eddig kevesebb figyelmet kaptak az Ipar 4.0 alkalmazásokhoz kapcsolódó földrajzi-területi megközelítések, amelyek a térszerveződés különböző szintjein elemzik ezen technológiák alkalmazását, térbeli terjedését és ezek kapcsolódásást a lokális társadalmi, gazdasági adottságokhoz. Cikkünkben különböző indikátorok felhasználásával megyei szinten tárjuk fel az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának térbeli mintázatát, az iparszerkezettel, a digitális infrastruktúra ismérveivel és a társadalmi-gazdasági háttérrel történő összefüggésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×