Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igehirdetésében kiemelte: Európában hetven éve béke van, de nagyon törékeny béke, mert milyen béke az, ahol ártatlan embereket gázolnak halálra fanatikus tömeggyilkosok, milyen béke az, ahol az embereket állandóan kamerák vizslatják, hogy vajon nem potenciális gyilkosok-e?

"Sok mindennel megbékélünk amivel nem lenne szabad, ugyanakkor nem küzdünk az ellen ami ellen küzdenünk kellene" - figyelmeztetett.

Szent István és minden felelős vezető ma is szeretné boldognak látni népét. Ezért tett meg mindent államalapító királyunk és a hívására Magyarországra érkező hittérítők, hogy "ezt a pogány gyökerű, konok népet Krisztus-hitre vezessék" - mondta.

Kifejtette: boldog az a nép, amelyik nem felejtette el, hogy mire kapta a templomot, de "legyünk őszinték, a magyar nép hamar rájött, hogy a templom körül remek vásárokat lehet tartani", és a "szent napból gyorsan vásárnap lett". "Ha szemérmesen el is hagyjuk az ékezetet, mindenki tudja, hogy újra vásárnap a vasárnap, és "nem dominica", "nem az Úr napja".

Gáncs Péter úgy fogalmazott: "újra és újra elfelejtjük, hogy nem arról van szó, hogy egy napot az Istennek adunk-e, hanem arról, hogy milyen a kapcsolatunk Istennel: üzleti kapcsolat, vagy gyermek és szülő, teremtő és teremtett szeretetkapcsolata".

Kitért arra: idén sok szó esik a reformáció ötszáz évvel ezelőtti kezdetéről, az első reformátor azonban maga Jézus volt, aki kiűzte a jeruzsálemi templomból a kereskedőket, aki "helyre akarta tenni a kificamodott, üzleti szemléletet Isten és az ő népe kapcsolatában".

Jézus a jeruzsálemi templomban a "business egyház" ellen lépett fel. Arra figyelmeztetett, hogy ne a korszellem töltse be a templomot, ami Jézus korában és ma is a "kalmárság szelleme", az, hogy minden eladó.

De az üdvösség, az emberek és a teremtett világ nem eladó - hangsúlyozta az evangélikus püspök. Hozzátette: "Isten kegyelméből élünk, és ha erről megfeledkezünk, akkor elpusztulhat minden, amit Szent István óta felépítettek őseink".

Az ünnepi liturgiában közreműködött Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus egyetem Hittudományi Karának dékánja, Mészáros Kornél, a Magyarországi Baptista Egyház főtitkára, Szuhánszky Gábor, a Magyarországi Metodista Egyház lelkésze, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint a magyarországi ortodox egyházak és az anglikán egyház képviselői.

Az istentisztelet végén Bogárdi Szabó István megáldotta az új kenyeret, végül az egyházi vezetők áldást mondtak a gyülekezetre és a nemzetre.

Az istentiszteleten jelen volt mások mellett I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, aki Magyarország miniszterelnökének meghívására tartózkodik Budapesten, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Az 1943-ban alakult MEÖT a genfi székhelyű Egyházak Világtanácsának magyarországi szervezete, és társult tagja a szintén genfi székhelyű Európai Egyházak Konferenciájának, amelyen keresztül részt vesz az Európai Unió és az Európa Tanács mellett működő egyházi képviselet munkájában.

A szervezetnek 11 tagegyháza van, ezenkívül számos felekezet - köztük a Magyar Katolikus Egyház - együttműködő státussal vesz részt munkájában.