A közlekedési társaság Személyszállítási Üzletszabályzatának előírásai alapján a a biztonságos utazás érdekében
tilos az indításjelző megszólalása után fel- vagy leszállni, és az ajtók záródását akadályozni.
Tilos továbbá a járműveken, illetve a metróhálózat és a fogaskerekű utasforgalmi területein a BKV Zrt. tulajdonában, eszközeiben kárt tenni, bármilyen módon rongálni, az állomási, megállóhelyi bútorokat, eszközöket nem rendeltetésszerűen használni.
Az Üzletszabályzat szerint az utas felelős minden olyan kárért, amelyet az utasforgalmi létesítményekben, járműben, a jármű utasterében az utas magatartása vagy a magával vitt tárgy, csomag vagy élő állat a BKV Zrt.-nek okozott, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kár a BKV Zrt. vagy harmadik személy hibájából keletkezett, vagy olyan körülményre vezethető vissza, amelyet az utas nem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem háríthatta el - válaszolta a lap megkeresésére a BKV Sajtóosztálya.
Mi felelünk azért a kárért is, amit a cégnek okozunk azzal, ha a járművei miattunk nem tudnak közlekedni. Abban az esetben, ha az üzletszabályzatban foglalt előírásokat, tilalmakat megszegjük, akkor a viteldíj megfizetéstől függetlenül kizárhatnak minket az utazásból (akár a BKV Zrt., akár a BKK Zrt. dolgozói), és a BKK Zrt. pótdíjazást kezdeményezhet velünk szemben.
Abban az estben pedig, ha utazás közben okozunk kárt, akkor a BKV Zrt. a polgári jog szabályai szerint kártérítési igénnyel léphet fel.
A kártérítés mértéke pedig mindig az okozott kár mértékéhez igazodik.
Amennyiben a károkozás bűncselekményt is megvalósít (pl. rongálás), akkor a károkozóval szemben büntetőeljárás is indítható.
Minden egyes - károkozással összefüggő - esetet egyedileg kell vizsgálni, és utána lehet meghatározni a szükséges lépéseket, illetve dönteni a kártérítés módjáról és nagyságáról - tette hozzá a BKV Sajtóosztálya.
Az indításjelző megszólalása utáni felszállásból adódó károkozás miatt az utóbbi 5 évben pert nem indított a BKV Zrt., és a BKK sem kötelezett kártérítésre utast ilyen ügyben.