eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Hatásosabb módszerekkel dolgoznak a BKK-ellenőrök

Hatásosabb módszerekkel dolgoznak a BKK-ellenőrök

Az elmúlt évben a korábbihoz képest kétmilliárd forinttal több bevétele volt a jegyek-bérletek értékesítéséből a Budapesti Közlekedési Központnak. Pótdíjakból is többet szedett be, mint egy évvel korábban.

Pénzügyi szempontból jó éve volt a főváros közlekedésszervező cégének, a Budapest Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-nek, amely az elmúlt évben közel háromszázmillió forint profitot termelt – derül ki a társaság beszámolójából, amelyet a Világgazdaság szemlézett.

A társaság 2016-ban 181,9 milliárd forint összbevételt realizált, ebből több mint 89 milliárd volt a belföldi értékesítés nettó árbevétele, ez azonban csökkent 2015-höz képest, egyebek között azért is, mert tavaly átadták az agglomerációs közlekedést és a HÉV-et. Az egyéb bevétel meghaladta a 92 milliárd forintot.

A jegyek és bérletek értékesítéséből az elmúlt évben 63,7 milliárd forint folyt be, ami kétmilliárd forintos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A menetdíjbevételek mellett a második legnagyobb tétel a szociálpolitikai támogatás, amely tavaly és 2015-ben 16 milliárd forint körül volt. Ezt az állam nyújtja a közlekedési társaságoknak, ezzel egészíti ki például a kedvezményes diákbérletekből származó bevételt. Az államnál is jelentősebb támogatást folyósít a BKK-nak a Fővárosi Önkormányzat. Ez az összeg tavaly meghaladta a 86 milliárd forintot.

A pótdíjakból az elmúlt évben több mint másfél milliárd forint bevétele származott ebből a BKK-nak,

míg egy évvel korában nem érte el az egymilliárd forintot sem. (Az elmúlt évben a helyszíni pótdíjfizetések értéke 33,7 százalékkal, az utólagos pótdíjbefizetéseké pedig hetven százalékkal emelkedett.)

A közösségi kerékpárok (Bubi) használatából  tavaly ugyanis nyolcmillió forinttal kevesebb, 83 millió forint bevétele származott a BKK-nak ebből a forrásból. Ennél is nagyobb mértékben csökkent a taxiállomások után beszedett bevétel: ez ugyanis tavaly már nem érte el a hatvanmillió forintot, míg egy évvel korábban még meghaladta a 183 milliót.

Az anyag jellegű ráfordítások értéke 2015-ről 2016-ra hatmilliárd forinttal, 166 milliárdra csökkent. Ez leginkább a BKK Zrt. közútkezelői feladatellátásának átadásával van összefüggésben – olvasható a beszámolóban. Az anyag jellegű ráfordítások között a legnagyobb tételt természetesen a szolgáltatásokért fizetett összeg jelentette. Ez 156 milliárd forint volt, 2,3 milliárddal kevesebb az előző évinél.

Bérekre hétmilliárd forintot fordítottak (járulékokkal együtt tízmilliárdot) az elmúlt évben, ami csaknem 800 millióval kevesebb az előző évinél. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy 2015-ben a BKK átlagos létszáma 1725 fő volt, tavaly pedig csak 1464 fő.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×