eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Schiffer: véget érhet ez a politika

Schiffer: véget érhet ez a politika

A Paks II projektet a hosszútávú környezeti és gazdasági következmények miatt széleskörű, a parlamenti cikluson átívelő konszenzust kellene, hogy kísérje, ám Orbán Viktor kormánya ennek jelét sem mutatja - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke.

Magyarországgal ellentétben a kelet-európai országokban vannak parlamenti ciklusokon túlmutató és konszenzust élvező tervek – fogalmazott Schiffer András, hozzátéve:

Paks II ügyét az MSZP-SZDSZ koalíció indította el.

„Nem emlékszem arra, hogy Orbán Viktor Nárcisz kutyája Felcsúton nyalogatta volna Putyint, arra viszont igen, hogy Totó kutya Szemlőhegyen igen. Viszont igazán nem akarom megvédeni a 2010 előtt kormányzó pártokat és azok utódszervezeteit, jogos kérdés, hogy szegény miniszterelnök gondolhatta azt is, hogy a zöldeket leszámítva konszenzus övezi ezt a projektet. Fenét! Ha megnézzük, hogyan lett hangszerelve Paks II 2014 január-februárjában, a miniszterelnöknek egyetlen olyan gesztusa nem volt a korábbi kormánypártok felé, hogy tulajdonképpen nincs másról szó, mint amit ti már előkészítettetek 2007-2009 között” - fogalmazott.

Éppen ennek a korábbi MSZP-SZDSZ kormánypárti előkészítésnek mond ellent a szocialista párt jelenlegi hozzáállása Paks II-höz – tette hozzá Schiffer András.

„Baromi képmutató, amikor az MSZP-SZDSZ utódpártjai ágálnak most Paks II ügyében. Azt szoktam mondani, hogy

a liberális mikropártoknak az fáj, hogy az oroszok csinálják, az MSZP-nek még az sem, inkább az, hogy nem ők részesülnek a beruházásból.”

Paks II terve – ha már megvalósul - a hosszútávú környezeti és gazdasági következmények miatt széleskörű, a parlamenti cikluson átívelő konszenzust kellene, hogy élvezzen – mondta Schiffer András.

„A titkosítás, egyáltalán az a provokatív mód, ahogy a miniszterelnök föllépett a paksi bővítéssel kapcsolatban a parlamentben, teljesen egyértelművé tette, hogy nemhogy más pártok, a saját oligarchái között sem akart konszenzust létrehozni ebben az ügyben.”

Schiffer András ugyanakkor hangsúlyozta: egykori zöld politikusként a nukleáris energiától, így a paksi beruházástól zsigerileg és etikailag is irtózik.

Generációváltás

Valószínűleg azért teljesít a rendszerváltás óta rosszabbul Magyarország, mint a térség országai, mert a többi országban vannak hosszú távú tervek – fogalmazott Schiffer András.

„Van egy olyan feltevésem, hogy

az idő ezt a kérdést meg fogja oldani,

de azért ennek van egy generációs metszete."

Az a típusú politikai viselkedés, amiről Tölgyessy beszélt, hogy mindenki a másikat akarja teljesen leradírozni, illetve azt mondja, - mindegy, hogy Kövér László vagy egy ellenzéki pártvezető - ha nem ő fog győzni a következő választáson: armageddon lesz, már '94 óta megy - mondta a volt országgyűlési képviselő.

Ennek valahol az éltető energiája a XX. századi szekértábor-küzdelemben gyökerezik, ami nagy erővel tört felszínre a rendszerváltás éveiben – tette hozzá Schiffer András.

„Viszont legkésőbb 2022-ben a választóközönség több mint fele olyan ember lesz, akinek a politikai szocializációja már '90 utánra esik és

ez a szekértábor-küzdelem generációs, szocializációs okok miatt kevéssé fogja érdekelni.”

Schiffer András szerint így a korábbi berögzülésekre építő politika véget érhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×