„Önmagában az, hogy legyen-e paksi bővítés vagy ne, lehetne népszavazás kérdésének a tárgya. Az alaptörvény szabályai szerint azonban mégsem lehet népszavazás tárgya, mivel eszerint
nemzetközi szerződés tárgyában nem lehet népszavazást lefolytatni”
- közölte Lövétei István.
Ebben az ügyben a Nemzeti Választási Bizottság egyszer már elutasított egy népszavazási kezdeményezést. Ha most ismét ugyanígy tennék fel a kérdést, akkor az alkotmányjogász szerint természetesen nem lehet várni, hogy a Választási Bizottság másképp dönt.
Ha azonban másképp teszik fel a kérdést, akkor a választási bizottságnak módja van új választ adni. Tehát önmagában nem köti meg a korábbi döntés a választási bizottság vagy a bíróságok kezét – tudatta az alkotmányjogász.
Lövétei István úgy látja, hogy a kormány kvótaellenes népszavazása nem volt jogszerű népszavazás.
„Mert ha lecsupaszítjuk a bővítményeket a mondatról, akkor ez arról szól, hogy az unió ne hozhasson olyan döntést, ami a magyar parlamentet kikerüli. Ez pedig szó szerint az unió számára állapítana meg kötelezettséget.
Márpedig a magyar népszavazás nem kötheti meg az uniót,
és nem vonatkozhat más témára, mint ami az országgyűlés hatáskörébe tartozik” - magyarázta az alkotmányjogász.
Az unió döntése nem tartozik az országgyűlés hatáskörébe – hangsúlyozta a szakember.
„Ezért ez jogilag semmiképpen sem volt egy igazi népszavazás.
Ez semmi más nem volt, mint népszavazás módjára lefolytatott közvélemény-kutatás.
Fel sem merül az érvényesség kérdése” - véli Lövétei István.
Az alkotmányjogász elmondta, hogy első szinten a Nemzeti Választási Bizottság dönt arról, hogy ez a kérdés népszavazásra kitűzhető-e vagy sem. Utána vannak fellebbezési fórumok, a végén pedig ott van az Alkotmánybíróság, ami állást foglalhat a kérdés alkotmányosságát illetően.
Arra a kérdésre, hogy mi történne akkor, ha a Nemzeti Választási Bizottságnak egy olyan kérdést kellene elbírálnia, amelyik megakadályozná a nukleáris energia felhasználását Magyarországon,
Lövétei István úgy válaszolt, hogy
a nukleáris energia tiltása miatt a paksi atomerőművet sem lehetne használni.
„Az osztrákok a zwentendorfi atomerőművet teljesen kész állapotban, üzemelés előtt egy nappal leállították, mert a népszavazás azt mondta, hogy nem kell nekik az atomerőmű”- hozta példaként az alkotmányjogász.
„Ám ez tartalmilag mégis azt jelenti, hogy nemzetközi szerződésbe ütközik a népszavazás, tehát szerintem ilyet nem lehet csinálni” - véli Lövétei István.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!