eur:
407.52
usd:
384.28
bux:
77965.78
2024. november 20. szerda Jolán

Ez várhat Paksra is?

Világszerte az újgenerációs atomerőművek fejlesztéseinek lassulása tapasztalható. Nem elképzelhetetlen, hogy az általánosan tapasztalható iparági jelenség a Paksi Atomerőmű 2017-2018-ban induló, mintegy 12 milliárd eurós költségű bővítését is érintheti - mutat rá a portfolio.hu.

A portál emlékeztet arra, hogy az úgynevezett 3+ generációs nukleáris reaktorok kifejlesztésének alapvető célja az volt, hogy egyszerűbb és biztonságosabb tervezéssel megelőzzék a közel 6 éve Japánban történt nukleáris katasztrófához hasonló balesetek kialakulását.

Úgy tűnt, hogy fejlesztésükkel beköszönthet az új, olcsóbb, könnyebben felépíthető és biztonságosabb atomerőművek korszaka.

Ezzel szemben napjainkban már egészen más kép bontakozik ki az iparágban. Nem egy piaci szereplő a projektek jelentős csúszásáért és a finanszírozási problémákért a szigorú biztonsági előírásokat kárhoztatja, megkérdőjelezve azok létjogosultságát, és azt is, hogy az atomerőmű-fejlesztések piaci alapon, állami támogatás nélkül is megvalósíthatók.

Ráadásul az iparág egyelőre nem rendelkezik egységes, közös megállapodás szerinti definícióval az úgynevezett 3+ generációs reaktor követelményeire vonatkozóan sem.

Általános elvárás ezekkel a reaktorokkal szemben, hogy képesek legyenek ellenállni egy repülőgép becsapódásának, illetve hogy hűtőrendszere legkevesebb három napig képes legyen áramellátás hiányában is üzemelni.

Nem egyedi jelenség

Mint a hasonló nagyságú beruházások esetében, az időbeli csúszás és az eredetileg tervezett költségek folyamatos emelkedése nem egyedi jelenség ebben az iparágban sem, hiszen a tervezés során évtizedes távlatban számos változóval kell kalkulálni.

"Nem tudok egyetlen olyan példát sem említeni az utóbbi időszakból, amikor új, nagy és bonyolult technológiai építési projektek a tervezett határidőn és költségkereten belül elkészültek volna" - fogalmazott a Bloombergnek Allison Macfarlane, az NRC korábbi elnöke.

A tendencia Magyarországot is érintheti, hiszen a Paksi Atomerőmű két új blokkal való bővítéséről együttműködési megállapodást írt alá Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014. január 14-én írt alá.

A tervezett két új, VVER-1200 MW teljesítményű, 3+ generációs atomerőművi blokkot 2018-tól kezdhetik el építeni, és a terv szerint 2025-ben, illetve 2026-ban állhatnak üzembe.

Címlapról ajánljuk

Schmidt Mária: a normalitás választása volt Amerikában, egyben egy elitellenes népszavazás

Donald Trump megválasztásával a reálpolitika és a kiszámatóság kerül előtérben az ideológia helyett, és ezzel kezelheti a konfliktushelyzeteket is – mondta Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a magyar–amerikai viszony változásáról, Európa szorult helyzetéről és kitért a közel-keleti válság lehetséges megoldásaira is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.20. szerda, 18:00
Takács Ernő
az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke
A tech papírok húzták az amerikai tőzsdéket, ralizott az Nvidia

A tech papírok húzták az amerikai tőzsdéket, ralizott az Nvidia

Felemás mozgásokat láthattunk kedd reggel az ázsiai piacokon, ezt követően Európában jó hangulatban indult a kereskedés, de hamar elfogyott a lendület. Gazdasági események szempontjából idehaza az MNB kamatdöntése volt izgalmas, Amerikában pedig a friss lakáspiaci adatokra ajánlott ma figyelni. Az európai tőzsdéken egyre nagyobb mínuszok voltak megfigyelhetők, miután a piaci szereplőket aggasztja, hogy Oroszországban jóváhagyták a nukleáris elrettentésre vonatkozó változtatásokat. A magyar piac ebben a miliőben is alulteljesített, az esést az OTP részvénye vezette. A tengerentúlon a technológiai részvények teljesítettek jól a mai kereskedésben, élen az Nvidiával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×