Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Polttól vár részleteket a Fidesz az OLAF-jelentésről

Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő parlamenti írásbeli kérdésben kéri Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy tájékoztassa a közvéleményt a 4-es metró korrupciógyanús beruházásának részleteiről és következményeiről.

A kormánypárti politikus szombaton, Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, arra vár választ, hogy pontosan mit tartalmaz az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése, kik szerepelnek benne, a dokumentum alapján kik ellen folyik nyomozás, vagyis kik voltak azok, "akik széthordták a metrópénzt, és hol landolhattak ezek az összegek".

Kucsák László aláhúzta, a jelentés egyértelműen utal arra, hogy tiltott pártfinanszírozás is megvalósulhatott, és "ezen metrópénzek egy része az MSZP pártkasszájában landolhatott". Így az MSZP korábbi pártpénztárnokához, Puch Lászlóhoz is vezetnek szálak - jegyezte meg.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, minél többet lehet tudni az OLAF-jelentésről, annál egyértelműbb, hogy a 4-es metróhoz köthető minden idők legnagyobb korrupciós botránya.

Kiemelte, a beruházás több mint harmadát, 166 milliárd forintot loptak, csaltak el, ami miatt Magyarországnak 59 milliárd forintot kell visszafizetnie.

Kucsák László szerint mindezek miatt a felelősség egyértelműen a Demszky Gábor által irányított MSZP-SZDSZ-es budapesti városvezetést, valamint az ugyanilyen összetételű Medgyessy-, Gyurcsány és Bajnai-kormányokat terheli.

A Fidesz képviselője az egyik legmegdöbbentőbb részletnek nevezte, hogy sajtóhírek szerint Demszky Gábor főpolgármestersége idején a városvezetésben nyílt titok volt, hogy a városháza egy magas beosztású szereplője a 2008-2009-es időszakban 40 százalékos kenőpénzt követelt a beruházásban részt vevő egyik konzorciumtól. Ekkora mértékű korrupció mellett nem lehet azon csodálkozni, hogy a metróberuházás teljes költsége mintegy négyszeresével haladta meg az eredetileg tervezettet - tette hozzá.

Kucsák László emlékeztetett, a Fidesz korábban vizsgálóbizottság felállítására kérte a fővárost, a parlamentben pedig a gazdasági bizottság foglalkozik majd az ügy felgöngyölítésével.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×