eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla

Így dolgozott a parlament az idén

Az Országgyűlés idén összesen 192 törvényjavaslatot fogadott el, 38 indítvánnyal kevesebbet mint tavaly, és ugyancsak kevesebbet, mint az előző két ciklus hasonló időszakában.

A parlament idén az ülések számát tekintve is elmaradt a korábbiaktól: a Ház 2016-ban 72 napot dolgozott 21 ülés alatt, szemben a tavalyi 25 ülés 82 napjával, valamint a négy évvel ezelőtti 39 ülés 89 napjával.

A képviselők

egy javaslat általános vitájára átlagosan egy óra tizenhét percet fordítottak,

nagyjából ugyanannyit, mint 2015-ben, míg az indítványok második olvasatban már csak átlagosan 14 perc erejéig, az előző évinél 7 perccel rövidebb ideig kerültek vissza a plenáris ülés elé.

Az idén elfogadott 192 törvényjavaslatból53 irányult új jogszabály létrehozására (tizennéggyel kevesebb mint tavaly), míg 30 esetben nemzetközi szerződések kihirdetését jelentette az előterjesztés elfogadása, minden további esetben már meglévő törvényeken módosítottak a képviselők.

A legtöbb megszavazott törvényjavaslatot, 148-at a kabinet terjesztette be, míg kormánypárti képviselők 40 esetben, parlamenti bizottság pedig két alkalommal kezdeményezett jogszabályi változtatást. Az ellenzéki képviselők idén összesen 173 törvényjavaslatot nyújtottak be, de ezek közül egyet sem fogadtak el, ugyanakkor két esetben megszavaztak olyan indítványt, amelyet kormánypárti és ellenzéki képviselők is jegyeztek.

A statisztikákból az is kiolvasható, hogy tovább tart az országgyűlési határozatok számának csökkenése: a négy évvel korábbi 96, valamit az előző évi 46 után idén már csak mindössze 24 ilyen döntést hozott a parlament.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Az EU-tagállamok fiskális helyzete jelentős eltéréseket mutat, különösen az államadósság, a költségvetési egyenleg és a bankrendszer hazai államadósság-kitettsége („home bias”) tekintetében. Míg korábban az Európai Unió kifejezetten pártolta, hogy a tagállamok a hazai szereplőkre támaszkodjanak inkább az adósságfinanszírozásban, most egy friss bizottsági elemzésben árnyalták már álláspontjukat. Arra jutottak, hogy a magas belföldi kitettség (különösen ha a bankrendszer felé áll fenn) növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különösen egy esetleges fiskális vagy gazdasági sokk esetén a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt, amire a Bizottság erősebb diverzifikálást ajánl a finanszírozásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×